Mesterséges intelligencia a kihallgatószobában = Artificial Intelligence in the Interrogation Room

Kiss, Z. Edward (2026) Mesterséges intelligencia a kihallgatószobában = Artificial Intelligence in the Interrogation Room. MAGYAR RENDÉSZET, 26 (2). pp. 91-98. ISSN 1586-2895 (nyomtatott), 1787-050X (online)

Preview

Text 05_kiss_91-98_Magyar_Rendeszet_2026_2online.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (169kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A kihallgatási technikák az inkvizíciós módszerektől a modern, rapport alapú megközelítésekig jelentős fejlődésen mentek keresztül, és a 2021-es Mendez-elvek új etikai standardokat állítottak fel. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia térnyerésével új kérdések merülnek fel: hogyan illeszkednek az AI-alapú érzelemelemző rendszerek a büntetőeljárási garanciák és az emberi jogok keretrendszerébe?Célkitűzések: A tanulmány célja az INTU-AI rendszer átfogó jogi és technológiai elemzése a nemzetközi és magyar jogszabályi keretrendszer tükrében.Módszertan: A szerző interdiszciplináris megközelítést alkalmaz, amely ötvözi a jogtudományi elemzést (UNCAT, EJEE, 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról), a technológiai értékelést (Garcia és munkatársai INTU-AI rendszerének vizsgálata), valamint a pszichológiai szakirodalom (hamis beismerések, érzelemelemzés korlátai) kritikai feldolgozását. Az elemzés kiterjed a tanúk, sértettek és gyanúsítottak eltérő eljárásjogi helyzetére, a sérülékeny csoportok fokozott kockázataira és a rendszer validációs eredményeire.Eredmények: Az elemzés feltárta, hogy az INTU-AI rendszer jelenlegi formájában nem felel meg a Mendez-elvek által megkövetelt tudományos, jogi és etikai standardoknak. A 67%-os F1-pontszám és a szimulált adatokon történő tesztelés kérdésessé teszi a tudományos megalapozottságot. A rendszer nem különbözteti meg a kihallgató és kihallgatott hangját, nem működik valós időben, és az érzelemelemzési komponens megbízhatósága korlátozott. A hamis beismerések statisztikái (az USA-ban a DNS-alapú felmentések 29%-a érintett hamis beismerést) és a sérülékeny csoportok fokozott kockázata (intellektuális fogyatékossággal élők 25%-os aránya a hamis beismerők között) súlyos aggályokat vet fel.Konklúzió: A szerző moratóriumot javasol az AI-alapú érzelemelemzés gyanúsítotti kihallgatásokban történő alkalmazására, amíg a technológia nem éri el a megfelelő validáltsági fokot és nem alakul ki az adekvát jogi keretrendszer. Ugyanakkor a feljelentői/sértetti kihallgatások kontextusában a rendszer kísérleti bevezetése mérlegelhető lehet. A jövőbeni kutatásoknak a valós kihallgatási adatokon történő validációra, a sérülékeny csoportok védelmére és a megfelelő jogi garanciák kialakítására kell összpontosítaniuk. | Introduction: Interrogation techniques have undergone significant evolution from inquisitorial methods to modern rapport-based approaches, with the 2021 Mendez Principles establishing new ethical standards. However, the emergence of artificial intelligence raises new questions: how do AI-based emotion analysis systems align with criminal procedural guarantees and the human rights framework? Objectives: The study aims to provide a comprehensive legal and technological analysis of the INTU-AI system in light of the international and Hungarian regulatory framework. Methodology: The author employs an interdisciplinary approach combining legal analysis (UNCAT, ECHR, Hungarian Criminal Procedure Code), technological evaluation (examination of Garcia et al.’s INTU-AI system), and critical review of psychological literature (false confessions, limitations of emotion analysis). The analysis extends to the differing procedural positions of witnesses, victims, and suspects, the heightened risks for vulnerable groups, and the validation results of the system. Results: The analysis revealed that the INTU-AI system in its current form does not meet the scientific, legal, and ethical standards required by the Mendez Principles. The 67% F1-score and testing on simulated data raise questions about scientific validity. The system cannot distinguish between interviewer and interviewee voices, does not operate in real-time, and the reliability of the emotion analysis component is limited. False confession statistics (29% of DNA-based exonerations in the USA involved false confessions) and heightened risks for vulnerable groups (25% of false confessors have intellectual disabilities) raise serious concerns. Conclusion: The author proposes a moratorium on the use of AI-based emotion analysis in suspect interrogations until the technology reaches appropriate validation levels and an adequate legal framework is established. However, in the context of complainant/victim interviews, experimental implementation of the system could be considered. Future research should focus on validation using real interrogation data, protection of vulnerable groups, and development of appropriate legal safeguards.

Actions (login required)

Edit Item