A biológiai óra újraértelmezése : a szociális petesejtfagyasztás lehetőségei és korlátai Magyarországon = Rethinking the biological clock: opportunities and limitations of elective oocyte cryopreservation in Hungary

Lőnhardt-Gál, Zsófia and Buzder, Tímea and Sipos, Miklós (2026) A biológiai óra újraértelmezése : a szociális petesejtfagyasztás lehetőségei és korlátai Magyarországon = Rethinking the biological clock: opportunities and limitations of elective oocyte cryopreservation in Hungary. ORVOSI HETILAP, 167 (29). pp. 1152-1158. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p1152.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (263kB) | Preview

Abstract

Delayed childbearing has become an increasingly prevalent phenomenon in Hungary, giving rise to significant demographic and public health challenges. Advancing maternal age is associated with irreversible biological changes in female reproductive capacity, thereby highlighting the growing importance of fertility preservation strategies aimed at maintaining reproductive potential. In Hungary, the amendment of Decree No. 30/1998 (VI. 24.) of the Ministry of Welfare in 2025 enabled oocyte cryopreservation for non-medical (social) indications, which had previously not been permitted. This opportunity is primarily intended for women at risk of significant decline in reproductive capacity in the future. Among assisted reproductive technologies, oocyte cryopreservation represents a relatively recent innovation that has evolved into a routine clinical procedure following several decades of research, development, and methodological refinement. However, international data indicate a relatively low utilization rate of cryopreserved oocytes (approximately 11-16%), raising potential concerns regarding long-term storage capacity and infrastructure requirements. Based on current scientific evidence, oocyte cryopreservation is considered a safe and effective procedure, with no significant differences observed in health outcomes between children born using fresh versus cryopreserved oocytes. Nevertheless, the collection of national outcome data and the implementation of long-term follow-up studies are essential to enable a comprehensive evaluation of the clinical, demographic, and healthcare system implications of this fertility preservation strategy in Hungary. | A családalapítás idejének kitolódása Magyarországon is megfigyelhető jelenség, amely egyre jelentősebb demográfiai és egészségügyi kihívásokat hordoz magában. Az életkor előrehaladtával a reproduktív képesség, különösen a nők esetében, irreverzibilis biológiai változásokon megy keresztül, ezért egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a termékenységmegőrző eljárások, amelyek elősegítik a reproduktív potenciál megőrzését. Magyarországon 2025-ben módosult a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet, amely lehetővé tette a korábban nem engedélyezett, szociális indikáció alapján történő petesejtfagyasztást, elsősorban olyan személyeknél, akiknél a jövőben a petesejtek megtermékenyítési képességének jelentős csökkenése valószínűsíthető. Az asszisztált reprodukciós technikák között a petesejtfagyasztás új keletű folyamatnak tekinthető, amely több évtizedes kutatás-fejlesztés eredményének köszönhetően napjainkban rutinszerű eljárássá vált. Nemzetközi adatok alapján azonban a fagyasztott petesejtek felhasználási aránya mindösszesen 11–16% közé tehető, ami a későbbiekben tárolási és infrastrukturális kihívásokat okozhat. A jelenleg rendelkezésre álló tudományos adatok alapján a petesejtfagyasztás biztonságos és hatékony eljárás, a friss és fagyasztott petesejtek felhasználásával született gyermekek egészségi mutatói között nem fedezhető fel szignifikáns eltérés. Mindazonáltal a módszer teljes körű értékeléséhez további hazai adatgyűjtésre és hosszú távra kiterjedő utánkövetéses vizsgálatokra van szükség, amelyek lehetővé teszik az országos kimeneteli adatok átfogó elemzését, valamint a petesejtfagyasztás klinikai, demográfiai és egészségügyi rendszerre gyakorolt hatásainak részletes értékelését Magyarországon. Orv. Hetil. 2026; 167(29): 1152–1158.

Actions (login required)

Edit Item