A serdülőkori prevenció mint az egészségügyi rendszer tehermentesítésének eszköze : A „Fiatalok az Egészséges Jövőért” program vizsgálata = Adolescent prevention as a tool for reducing healthcare system burden : An evaluation of the “Youth for a Healthy Future” program

Watti, Rézan and Watti, Nermin and Watti, Jezdancher and Baranyi, Aranka (2026) A serdülőkori prevenció mint az egészségügyi rendszer tehermentesítésének eszköze : A „Fiatalok az Egészséges Jövőért” program vizsgálata = Adolescent prevention as a tool for reducing healthcare system burden : An evaluation of the “Youth for a Healthy Future” program. ORVOSI HETILAP, 167 (30). pp. 1207-1212. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p1207.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (218kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A nem fertőző krónikus betegségek prevenciójában a serdülőkor kitüntetett jelentőségű, mivel az ebben az életszakaszban rögzülő egészség-magatartási minták hosszú távon befolyásolhatják a felnőttkori morbiditást. A krónikus betegségek ellátórendszeri és társadalmi terhei indokolják a korai életkorban megkezdett, célcsoporthoz illesztett prevenciós programok fejlesztését. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a „Fiatalok az Egészséges Jövőért” (FEJ-) program célcsoportjában a programismertség, az egészség-magatartási jellemzők és a prevenciós programok megítélésének feltárása volt. Módszer: Keresztmetszeti, kvantitatív kérdőíves vizsgálatot végeztünk 2025-ben, kényelmi mintavételi eljárással. Eredmények: A 26 kérdést tartalmazó online kérdőívet 427 vizsgált személy töltötte ki; az adatok feldolgozása IBM SPSS Statistics 30.0 szoftver segítségével történt. A leíró statisztika mellett kereszttábla-elemzést, Pearson-féle χ²-próbát és Cramér-féle asszociációs együtthatót alkalmaztunk. A minta 46%-a férfi, 52%-a nő, az átlagéletkor 18 év (SD = 1,73) volt. A FEJ-programot a válaszadók 16%-a ismerte, közvetlen részvételről 29 vizsgált személy számolt be. A válaszadók 16%-a rendszeresen, 17%-a alkalmanként dohányzott. Az iskolatípus és a dohányzási státusz között szignifikáns összefüggés igazolódott (χ² = 36,798; p<0,001; Cramér -V = 0,29): a gimnáziumi tanulók körében kisebb dohányzási arány, míg a szakközépiskolai és technikumi tanulók körében gyakoribb rendszeres dohányzás volt megfigyelhető. A FEJ-program ismertsége szintén összefüggött az iskolatípussal (χ² = 12,070; p = 0,002; Cramér-V = 0,17), a gimnáziumi tanulók körében nagyobb ismertségi aránnyal. A részvételt akadályozó tényezők közül a nem megfelelő tájékoztatást a válaszadók 61%-a, az ingyenes vagy kedvezményes részvétel hiányát 58%-a, a programok nem elég gyakorlatias jellegét 38%-a jelölte meg. A jövőbeli programtémák közül a stresszkezelés, a mentális egészség és a sportesemények iránt mutatkozott a legnagyobb érdeklődés. Következtetés: Eredményeink alapján a FEJ-program és a hasonló prevenciós kezdeményezések elérésének javításához célzottabb kommunikációra, iskolatípushoz és nemek szerinti eltérésekhez jobban illeszkedő programstruktúrára, valamint gyakorlatiasabb, interaktív programelemekre van szükség. A keresztmetszeti elrendezés miatt okozati következtetés nem vonható le, ugyanakkor az eredmények megalapozhatják a későbbi longitudinális és kontrollcsoportos vizsgálatokat. Orv Hetil. 2026; 167(30): 1207–1212. | Introduction: Adolescence is of particular importance in the prevention of non-communicable chronic diseases, as health behavior patterns established during this life stage may influence adult morbidity in the long term. The healthcare system and societal burden of chronic diseases justify the development of prevention programs initiated early in life and adapted to the needs of the target population. Objective: The aim of our study was to assess program awareness, health behavior characteristics and perceptions of prevention programs among the target population of the “Youth for a Healthy Future” (YHF) program. Method: A cross-sectional quantitative questionnaire-based study was conducted in 2025 using convenience sampling. The 26-item online questionnaire was completed by 427 examined individuals; data processing was performed using IBM SPSS Statistics 30.0 software. In addition to descriptive statistics, cross-tabulation, Pearson’s χ² test and Cramér’s association coefficient were applied. Results: The sample comprised 46% boys and 52.0% girls; the mean age was 18.0 years (SD = 1.73). The YHF program was known by 16% of respondents, and 29 examined individuals reported direct participation. Regular smoking was reported by 16% and occasional smoking by 17% of respondents. A significant association was found between school type and smoking status (χ² = 36.798; p<0.001; Cramér’s V = 0.29): a lower smoking rate was observed among grammar school students, whereas regular smoking was more frequent among vocational secondary school and technical school students. Awareness of the YHF program was also associated with school type (χ² = 12.070; p = 0.002; Cramér’s V = 0.17), with higher awareness among grammar school students. Among barriers to participation, insufficient information was reported by 61% of respondents, lack of free or discounted participation by 58%, and the insufficiently practical nature of programs by 38%. Among future program topics, stress management, mental health and sports events attracted the greatest interest. Conclusion: Based on our findings, improving the reach of the YHF program and similar prevention initiatives requires more targeted communication, program structures better adapted to differences by school type and sex, and a stronger emphasis on practical and interactive program elements. Due to the cross-sectional design, causal conclusions cannot be drawn; however, the results may provide a basis for future longitudinal and controlled studies.

Actions (login required)

Edit Item