Fejlesztési stratégiák és a turizmus szerepe Kárpátalja gazdasági és társadalmi felzárkóztatásában (2014–2021) = Development strategies and the role of tourism in the economic and social advancement of Transcarpathia (2014–2027)

Kampó, Ildikó (2026) Fejlesztési stratégiák és a turizmus szerepe Kárpátalja gazdasági és társadalmi felzárkóztatásában (2014–2021) = Development strategies and the role of tourism in the economic and social advancement of Transcarpathia (2014–2027). TÉR ÉS TÁRSADALOM, 40 (2). pp. 273-290. ISSN 0237-7683 (nyomtatott); 2062-9923 (elektronikus)

Preview

Text 12_3707.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (1MB) | Preview

Abstract

A tanulmány Kárpátalja turizmusfejlesztési stratégiáinak összehasonlító vizsgálatát végzi el egy geopolitikailag és gazdaságilag folyamatosan változó környezetben. Célja, hogy feltárja, miként reagálnak az eltérő fejlesztési keretek – az ukrán megyei stratégia (a 2014–2020 közötti és a 2025-ig szóló változat), a magyar állam által támogatott Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program és a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) stratégiája – a térséget érintő kihívásokra, és mennyiben képesek összehangolni a nemzetközi támogatásokat a helyi igényekkel. A kutatás dokumentumelemzés és egy 140 válaszadót bevonó kérdőíves felmérés kombinációjára épül, így egyaránt képes a stratégiai célok és eszközök, valamint a turizmusban érintett helyi szereplők véleményének feltárására. A tanulmány bevezető része bemutatja a térség társadalmi-gazdasági és politikai környezetét, különös tekintettel az orosz–ukrán háború hatásaira. A módszertani fejezet részletezi a dokumentumelemzés és a kérdőíves kutatás lépéseit. Ezt követi az ukrán állami fejlesztési tervek, az Egán Ede Program és a KMTT stratégiájának részletes ismertetése, majd a kérdőíves felmérés eredményeinek elemzése. Végül a három megközelítés szintetizáló összevetése zárja az értekezést. A főbb eredmények arra mutatnak rá, hogy az ukrán állam megyei stratégiái a makroszintű gazdasági és infrastrukturális kihívásokra összpontosítanak, a turizmust a regionális gazdaság diverzifikációjának és a foglalkoztatás növelésének eszközeként kezelik, de a politikai instabilitás és az alulfinanszírozottság korlátozza megvalósításukat. Ezzel szemben az Egán Ede Program célzottan a magyar közösség gazdasági megerősítését, különösen a falusi turizmus és a kulturális örökség turisztikai hasznosítását segíti, gyors és kézzelfogható eredményeket produkálva, bár földrajzi és etnikai fókusza miatt hatóköre szűkebb. A KMTT stratégiája a fenntarthatóság, a digitalizáció és a határon átnyúló együttműködések irányába mutat, az Európai Unió trendjeihez illeszkedő szemlélettel. A kérdőíves vizsgálat szerint a válaszadók 87 százaléka a nemzetközi finanszírozási források – például az EU Interreg és a magyar állami támogatások – szerepét tartja kulcs‐ fontosságúnak. Az ukrán állam megyei stratégiájának ismertsége alacsonyabb, mint a magyar közösségi kezdeményezéseké. A felmérés a falusi és a gyógyturizmust jelöli meg elsődleges fejlesztési irányként, melyeket az etno- és gasztroturizmus, valamint a digitális marketing és az online foglalási rendszerek fejlesztése követ. A kutatás hangsúlyozza, hogy a sikeres turizmusfejlesztés feltétele a többszintű koordináció, a forrásdiverzifikáció, a helyi közösségek aktív bevonása és a digitális megoldások gyors adaptálása. A tanulmány arra az összegző következtetésre jut, hogy Kárpátalja turizmusának fenntartható fejlődése csak a nemzetközi támogatások stabil elérhetőségével, az állami és közösségi stratégiák összehangolásával, valamint a helyi szereplők folyamatos részvételével biztosítható. Eredményei egyaránt szolgálnak tudományos alapként és gyakorlati útmutatásként a térségi turizmuspolitika alakítói számára, rámutatva arra, hogy a hagyományokra építő turisztikai termékek fejlesztése és a digitális versenyképesség erősítése együtt teremthet hosszú távú értéket a kárpátaljai turizmusban. | The study presents a comparative analysis of tourism development strategies in Transcarpathia, a region experiencing continuous geopolitical and economic transformation. Its aim is to examine how dicerent development frameworks – the Ukrainian regional development strategies for 2014–2020 and theextension to 2025, the Egan Ede Economic Development Program supported by the Hungarian government, and the strategy of the Transcarpathian Hungarian Tourist Council (KMTT) – respond to current challenges and integrateinternational funding with local needs. A mixed methodology is applied, combining document analysis with a questionnaire survey involving 140 respondents, enabling theexploration of strategic objectives, implementation tools, and the perspectives of local tourism stakeholders. The paper is organized into distinct sections. The introductory part outlines the socioeconomic and politicalcontext of theregion, with particular attention to theecects of the Russian– Ukrainian conaict. The methodology chapter details the process of document analysis and the questionnaire design. Subsequent sections provide an in-depth presentation of the Ukrainian state development plans, the Egan Ede Program, and the KMTT strategy. Theempirical `ndings from the questionnairesurvey arethen discussed, followed by a comparativesynthesis of thethree approaches. The results indicate that the Ukrainian regional strategies concentrate on macro-level economic and infrastructuralchallenges, treating tourism as a tool foreconomic diversi`cation and job creation. However, political instability and insubcient funding limit their ecectiveness. In contrast, the Egan Ede Program focuses on strengthening the Hungarian community’s economy, particularly through rural tourism and the utilization of cultural heritage, yielding rapid and tangible outcomes despite a narrower geographic and ethnicscope. The KMTT strategy points toward sustainability, digital transformation, and cross-border cooperation, aligning with contemporary European Union tourism trends. Findings from the survey reveal that 87% of respondents consider international `nancial resources—such as EU Interreg programs and Hungarian state funding—essential for tourism development. Nevertheless, awareness of the Ukrainian regional strategy remains lower than that of the Hungarian community-based initiatives. Rural and health tourism emerge as the most promising development directions, followed by ethno- and gastronomy-related tourism. The survey also highlights the importance of improving digital marketing and online booking systems to enhancecompetitiveness in international markets. The analysis underscores that successful tourism development in Transcarpathia depends on multi-levelcoordination, diversi`ed funding sources, activeinvolvement of localcommunities, and the swift adoption of digitalsolutions. Sustainable growth can only be achieved through thestable availability of international support and the harmonization of state-level and community-based strategies. The conclusions provide both scienti`c insight and practical guidance for regional tourism policymakers, emphasizing that the combination of tradition-based tourism products and strengthened digital competitiveness ocers the most viable path for long-term value creation in Transcarpathian tourism.

Actions (login required)

Edit Item