Az ápolási dokumentáció digitalizációjának hatásai a szaknyelvi gyakorlatra és az ápolói munkateherre = Impacts of Digitalizing Nursing Documentation on Professional Language Practice and Nursing Workload

Vágási, Tünde and Varga, Éva Katalin and Gyenes, Gábor and Lengyel, Ingrid (2026) Az ápolási dokumentáció digitalizációjának hatásai a szaknyelvi gyakorlatra és az ápolói munkateherre = Impacts of Digitalizing Nursing Documentation on Professional Language Practice and Nursing Workload. NŐVÉR, 39 (4). pp. 4-11. ISSN 0864-7003 (print); 1588-1423 (online)

Text az-apolasi-dokumentacio-digitalizaciojanak-hatasai-a-szaknyelvi-gyakorlatra-es-az-apoloi-munkateherre.pdf - Published Version Download (1MB)

Abstract

Bevezetés: A hazai ápolási dokumentáció digitális átállása kapcsán a papíralapú ápolási jelentésekről az elektronikus rendszerekre való áttérés szaknyelvi, adminisztrációs és osztályspecifikus hatásainak vizsgálata a fekvőbeteg-ellátásban. Módszerek: Vegyes módszertanú kutatásunkban 19 traumatológiai ápolási jelentés szekunder korpusznyelvészeti elemzését (5400 papíralapú és 2482 digitális szövegszó), valamint egy 293 fős, egyetemi klinikákat és centrumkórházakat lefedő, többcentrumos online kérdőíves felmérést végeztünk (TUKEB-engedélyszám: BM/23064-1/2024). Eredmények: A digitalizáció javítja a betegbiztonságot és az olvashatóságot, a strukturált rendszerek szignifikánsan visszaszorítják az egyéni rövidítéseket (p=0,003). Ugyanakkor a jogszabályi környezet miatti hibrid működés és adatduplikáció szignifikánsan növeli a nappali műszak terheit (p<0,001). A merev, skálaalapú szűrések (Karnofsky-skála) klinikai információvesztést okoznak. Következtetés: Az Ápolástámogató Rendszer előnyei kizárólag a jogszabályi háttér harmonizációjával, a hibrid működés felszámolásával, rugalmas szoftverek fejlesztésével és Point-of-Care mobileszközök biztosításával maximalizálhatók. | Objectives: To investigate the terminological, administrative, and ward-specific impacts of transitioning from paper-based to electronic nursing documentation systems within Hungarian inpatient care. Methods: This mixed-method, multicenter study combined a secondary corpus-linguistic analysis of 19 traumatology nursing reports (5,400 paper-based and 2,482 digital words) with a multicenter online survey of 293 nurses across university clinics and national centers (IRB approval: BM/23064-1/2024). Results: Digitalization improves patient safety and legibility; structured interfaces significantly reduce ambiguous individual abbreviations (p=0.003). However, legal requirements enforcing hybrid documentation and data duplication significantly increase the workload during day shifts (p<0.001). Rigid, scale-based filtering (Karnofsky scale) leads to a loss of nuanced clinical information. Conclusions: The benefits of the Electronic Nursing Record System can only be maximized through legal harmonization, eliminating hybrid workflows, developing flexible software solutions, and providing Point-of-Care mobile devices to reduce nurse burnout.

Actions (login required)

View Item