Az Ebola-vírus okozta járványügyi vészhelyzet népegészségügyi és ápolásszakmai vonatkozásai = Public Health and Nursing Professional Aspects of the Ebola Virus Epidemiological Emergency

Sabjanics, András and Meglécz, Katalin (2026) Az Ebola-vírus okozta járványügyi vészhelyzet népegészségügyi és ápolásszakmai vonatkozásai = Public Health and Nursing Professional Aspects of the Ebola Virus Epidemiological Emergency. NŐVÉR, 39 (3). pp. 42-48. ISSN 0864-7003 (print); 1588-1423 (online)

Text az-ebola-virus-okozta-jarvanyugyi-veszhelyzet-nepegeszsegugyi-es-apolasszakmai-vonatkozasai.pdf - Published Version Download (1MB)

Abstract

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2026 májusában nemzetközi horderejű közegészségügyi vészhelyzetet (PHEIC) hirdetett a Kongói Demokratikus Köztársaságban fellángolt Ebola-vírus- (EVD-) járvány miatt. Bár a primer infekciós góc földrajzilag távoli, a globális migráció és a nemzetközi légi közlekedés miatt a fertőzés behurcolásának kockázata hazánkban sem zárható ki teljesen. Tanulmányunkban a WHO, az Európai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (ECDC) és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) aktuális jelentései alapján áttekintjük a járvány legfontosabb epidemiológiai sajátosságait, valamint meghatározzuk a magyar egészségügyi ellátórendszer – kiemelten a sürgősségi és az infektológiai ápolásszakma – felkészültségi és infekciókontroll-feladatait. Az elemzés rávilágít, hogy a sikeres hazai védekezés gerincét a korai detekció és a szigorú intézményi eljárásrendek képezik, ahol a sürgősségi osztályok triázsápolói jelentik az első védelmi vonalat. Az utazási anamnézis alapján kiszűrt gyanús esetek azonnali izolációja, a legmagasabb szintű egyéni védőeszközök (PPE) szakszerű alkalmazása és levétele, valamint az epidemiológusok és infektológus szakorvosok által vezetett kontaktkutatás elengedhetetlen a szekunder transzmisszió megelőzéséhez. A globális járványügyi fenyegetettség megkívánja a hazai ápolók elméleti és gyakorlati továbbképzésének azonnali frissítését, hiszen a társszakmák közötti szoros, transzdiszciplináris kooperáció a záloga a kórházi járványkitörések megakadályozásának. | In May 2026, the World Health Organization (WHO) declared the resurgence of the Ebola virus disease (EVD) outbreak in the Democratic Republic of the Congo a Public Health Emergency of International Concern (PHEIC). Although the primary infectious focus is geographically remote, the risk of importation to Hungary cannot be entirely ruled out due to global migration and international air travel. This study aims to review the epidemiological characteristics of the current outbreak from a public health perspective, and to define the preparedness and infection control responsibilities of the Hungarian healthcare system, with a specific focus on emergency and infectiology nursing. Based on current reports and international protocols from the WHO, the ECDC, and the National Public Health and Pharmaceutical Centre (NNGYK), a descriptive epidemiological analysis was conducted, focusing particularly on triage processes. The analysis demonstrates that the cornerstone of successful domestic containment relies on early detection (active surveillance) and stringent institutional infection control, wherein triage nurses at emergency departments constitute the first line of defense. Prompt isolation of suspected cases identified through travel history anamnesis, the meticulous application and removal (doffing protocol) of high-level personal protective equipment (PPE), and epidemiological contact tracing are paramount to preventing secondary transmission. The global epidemiological threat necessitates an immediate update of both theoretical and simulation-based practical training for Hungarian nurses, as close transdisciplinary cooperation among public health specialists, epidemiologists, and the nursing profession is vital to preventing nosocomial outbreaks.

Actions (login required)

View Item