Szkülla vagy Kharübdisz? – A szociális célú civil-nonprofit szervezetek és önkénteseik jellemzői az 1994 és 2024 közötti nonprofit statisztikai adatok alapján

Bartal, Anna Mária and Sebestény, István (2026) Szkülla vagy Kharübdisz? – A szociális célú civil-nonprofit szervezetek és önkénteseik jellemzői az 1994 és 2024 közötti nonprofit statisztikai adatok alapján. ÖNKÉNTES SZEMLE, 6 (3). pp. 3-40. ISSN 2786-0620

Preview

Text BARTAL_SEBESTENY_OSZ_2026_03_3_40.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

A szociális célú civil-nonprofit szervezetek az elmúlt három évtizedben vitathatatlan szerepet töltöttek be – a közfeladatok, szolgáltatások és az érdekérvényesítés felvállalásával – nemcsak a nonprofit szektor, hanem szociálpolitika alakításában is. Tanulmányunk a szociális célú civil-nonprofit szervezetek és önkénteseik sajátosságait elemzi az 1994 és 2024 közötti nonprofit statisztikai adatok alapján. Elméleti keretként abból indultunk ki, hogy a magyar szociálpolitikát és jóléti rendszert az elmúlt harminc évben két paradigma határozta meg a "koraszülött" állam és a munkalapú társadalom paradigmája. Az elemzés során arra keressük a választ, hogy e két paradigmában milyen szerepe, feladatellátási lehetősége volt a nonprofit szektornak, jelesül pedig a szociális civil-nonprofit szervezeteknek. Ennek érdekében áttekintettük azt is, hogy a szociálpolitikára és a nonprofit szektorra vonatkozó szabályozások milyen törvényi lehetőséget és felelősséget jelöltek ki a szektorok közötti együttműködésnek. Ennek alapján úgy látjuk, hogy 2010-ig egy jóléti pluralista modellben a szociális célú civil-nonprofit szervezetek gyenge gazdasági erejük miatt a szociális közfeladatok átvállalásában alig, míg a közszolgáltatások terén is csak kiegészítő vagy korrektív formában tudtak részt venni. Ez a "szerepkör" is hozzájárult ahhoz, hogy a szociális nonprofit szervezetek egyre inkább függővé váltak az állami és önkormányzati támogatásoktól. A munkalapú társadalom korszakában inkább egy sajátos, államilag vezérelt jólétmix modell valósult meg a négy szektor kapcsolatában és ahol a szektorok közötti strukturális feladatmegosztás volt jellemző. A szociális célú civil-noprofit szervezetek szektoriális kötődésére állam- versus civil- versus gazdaság- versus egyház-közeli differenciálódás jellemző, ami gazdasági erejükre, foglalkoztatási potenciáljukra és bevételszerkezetükre is rányomja a bélyeget. A magyar szociális célú civil-nonprofit szervezeteket strukturálisan az alapítványok, a városi, illetve többcélú általános tevékenységű szervezetek dominálják. Továbbá, az alszektor professzionalizálódását mutatja, hogy a számított főállású foglalkoztatottak (FTE) trendje meredekebben emelkedett a vizsgált időszakban, mint a számított önkéntes főfoglalkozásúaké (VOL-FTE)

Actions (login required)

View Item