A digitális rítusok és a politikai szocializáció új kihívásai a 21. században

Balatoni, Monika (2026) A digitális rítusok és a politikai szocializáció új kihívásai a 21. században. SZÁZADVÉG, 6 (1). pp. 153-174. ISSN 0237-5206

Preview

Text Szazadveg_2026_01_szines_netre_fin-153-174.pdf - Published Version Download (347kB) | Preview

Abstract

Az elmúlt évtized a digitális platformok dominanciáját eredményezte a politikai szocializáció folyamatában is, különösen a fiatalok, a Z és alfa generációk körében. Az online terek új típusú társadalmi enkulturációt hoztak létre, amelyben a közösségi média platformjai nem pusztán információs csatornaként, hanem politikai identitásformáló térként is működnek. Ezzel párhuzamosan világszerte – így Magyarországon is – erősödtek a radikális politikai nézetek és az offenzív kommunikációs stílusok, amelyek az online és az offline térben történő párbeszédek polarizálódásához és az ellenségesség normalizálódásához vezettek. A tanulmány interdiszciplináris megközelítésben elemzi ezeket a folyamatokat, kiemelt figyelmet szentelve a közbeszéd eldurvulásának tendenciájának és a chilling effectnek, vagyis annak a jelenségnek, amikor az ellenséges és markáns kommunikáció elbizonytalanítja és elnémítja a mérsékeltebb hangokat. A magyar médiarendszer sajátosságainak, az ifjúságkutatások és a nemzetközi szakirodalom eredményeinek összevetése rámutat: az algoritmikus tartalomterjesztés, a széttöredezett nyilvánosság és a digitális platformkultúra együttesen gyorsítja a radikalizációs folyamatokat, és átalakítja a közéleti, valamint politikai kultúrát. Nagy kérdés, hogy a politika aktorai és maguk a felhasználók, fogyasztók, akik egyben szavazók is, fel vannak-e készülve a kedvezőtlen tendenciák, negatív társadalmi következmények kezelésére. A tanulmány amellett érvel, hogy a demokratikus nyilvánosság védelme érdekében elengedhetetlen a digitális állampolgárság kompetenciáinak beépítése az oktatásba, a médiatudatosság erősítése, valamint a platformszabályozás átláthatóbbá tétele. = The past decade has witnessed the dominance of digital platforms in political socialization, particularly among younger generations—Generation Z and Generation Alpha. Online environments have generated new forms of social enculturation, where social media platforms function not merely as channels of information but also as spaces for political identity formation. In parallel, radical political views and offensive communication styles have intensified worldwide—including in Hungary—, contributing to the polarization of both online and offline public discourse and to the normalization of hostility. This study analyses these dynamics through an interdisciplinary lens, with particular attention to incivility trends and the chilling effect, the latter referring to how hostile or aggressive communicative climates silence or discourage moderate voices. By comparing the specific characteristics of the Hungarian media system, findings from youth studies, and international literature, the paper demonstrates that algorithmic content distribution, fragmented public spheres, and platform-based cultures jointly accelerate radicalization and reshape civic and political culture. A key question arises as to whether political actors and the users themselves—who are simultaneously consumers and voters—are prepared to cope with these adverse developments and their social consequences. The paper argues that, in order to safeguard democratic public life, it is essential to integrate digital citizenship competences into education, to strengthen media literacy, and to enhance the transparency of platform regulation.

Actions (login required)

View Item