A bioökonómia szerepe a visegrádi együttműködés országainak gazdaságaiban = Role of Bioeconomy in the Economies of Visegrad GROUP Member States

Nagy, Vivien Ágnes (2026) A bioökonómia szerepe a visegrádi együttműködés országainak gazdaságaiban = Role of Bioeconomy in the Economies of Visegrad GROUP Member States. GAZDÁLKODÁS, 70 (3). pp. 244-264. ISSN 0046-5518 (nyomtatott); 3003-9894 (elektronikus)

Preview

Text Gazdalkodas2026_3_4433ABiookonomiaertelmezese_244-264.pdf - Published Version Download (528kB) | Preview

Abstract

Közismert, hogy évtizedünkben mindinkább előtérbe kerül a gazdasági növekedés és a fenntarthatóság összhangja. Jól ismert tény, hogy e cél megvalósításának egyik kézenfekvő, növekvő fontosságú eszköze a bioökonómia fejlesztése. A tanulmány célja annak elemzése, hogyan jellemezhető a visegrádi együttműködés (V4) tagállamainak bioökonómiai rendszere, milyen jellemzőkkel írható le ez a szektor a vizsgált országokban és melyek a továbbfejlődés lehetőségei. A kutatás adatbázisát a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) számos országra kiterjedő input-output-táblázatai képezték. A tanulmány elvégzéséhez az input-output-elemzést, a hálózatkutatást, valamint az értékláncvizsgálat módszereit használtam fel. Az elemzések azt igazolják, hogy a bioökonómiai rendszerek gerincét továbbra is a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és – néhány V4-országban – a bútoripar képezi. Ez azt is jelenti, hogy a mezőgazdasági eredetű termékek felhasználása marginális számos olyan szektorban, mint például a textilipar vagy a gyógyszeripar, melyek korábban az agrártermékek jelentős felhasználói voltak. Valamennyi országra beigazolódott, hogy a bioökonómia kiemelkedően fontos szerepet játszik a kereslet élénkítésében és a gazdaságok dinamizálásában, a képződött feleslegek levezetése viszont jelentős problémát okozhat. A határokon átívelő kapcsolatok intenzitása alacsony. Figyelemre méltó, hogy a hazai hozzáadottérték-tartalom a magyar élelmiszerexport esetében lényegesen kisebb, mint a többi V4-államnál. Összefoglalóan megállapítható, hogy a bioökonómiai rendszerek integrált fejlesztése egyszerre szolgálhatja a fenntarthatóságot, a gazdaság élénkítését és a versenyképesség növelését. | It is widely known that in our decade, the harmony between economic growth and sustainability is becoming increasingly important. It is a well-known fact that one of the obvious and increasingly important tools for achieving this goal is the development of the bioeconomy. The aim of this study is to analyse how the bioeconomy systems of the Visegrad Group (V4) member states can be characterised, what the characteristics of this sector are in the countries examined, and what the possibilities for further development are. The database for the research was provided by the input-output tables of the Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) covering a number of countries. Input-output analysis, network research, and value chain analysis methods have been used for this study. The analyses confirm that agriculture, the food industry, and – in some V4 countries – the furniture industry continue to form the backbone of bioeconomic systems. This also means that the use of agricultural products is marginal in several sectors, such as the textile and pharmaceutical industries, which were previously significant users of agricultural products. It has been confirmed in all countries that bioeconomy plays an extremely important role in stimulating demand and boosting economies, but the disposal of surpluses can cause significant problems. Cross-border value-flows are relatively weak. It is noteworthy that the domestic value-added content of Hungarian food exports is significantly lower than that of the other V4 countries. In summary, it can be concluded that the integrated development of bioeconomic systems can simultaneously promote sustainability, economic recovery, and increased competitiveness.

Actions (login required)

View Item