A Soproni-hegység mohaflórája

Szövényi, Péter and Galambos, István and Hock, Zsófia (2001) A Soproni-hegység mohaflórája. TILIA, 7 (10). pp. 5-180. ISSN 1219-3003

Preview

Text tilia-2001-07evf-10k-005-180.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial Share Alike. Download (19MB) | Preview

Abstract

A Soproni-hegység az Alpicum flóratartomány Noricum flóravidékének Ceticum flórajárásába tartozik. Északkeletről azonban erősen megközelíti a Pannonicum flóratartomány Praenoricum flóravidékének Laitaicum, keletről pedig ugyanezen flóravidék Castriferreicum flórajárása (KÁRPÁTI 1956). Mivel három flórajárás, sőt két flóratartomány találkozásának közvetlen közelében fekszik, florisztikai viszonyai is rendkívül érdekesek. BOROS (1968) bryoflorisztikai beosztása szerint a Soproni- és Kőszegi-hegység a Noricum flóravidékébe tartozik, mint egy egységes régió. A Soproni-hegység a Rozália- és Wechsel-hegységen keresztül az Alpok kristályos hegyvonulatához csatlakozik (CSAPODY 1964). A hegység alapkőzete kristályos pala, ami a perm idején a vulkáni és üledékes kőzetek kristályosodásával keletkezett (CSAPODY 1964). Ezen kilúgozott erdei talajokat, a patakok mellett lejtőhordalék talajokat találunk (JEANPLONG 1970). A hegység éghajlata átmenetet mutat az atlantikus és kontinentális klíma között, szívében pedig az Alpok hatása is erősen érezhető (CSAPODY 1964). Jellemző az évi gazdag csapadék, a legtöbbször borult égbolt, a hűvös nyár, gyakoriak a korai és késői fagyok (CSAPODY 1964 ). A hegység nyugati és leghűvösebb része az ún. ,,Brennbergi-zsák", ahol az évi középhőmérséklet általában nem haladja meg a 9 °C-ot. A Soproni-hegység Magyarország bryológiailag viszonylag kevéssé kutatott területe. A hegységben ugyan megfordultak hazánk nagy bryológusai, de általában csak rövid ideig tartózkodtak itt. Ennek köszönhetően a hegység mohaflórájáról szerzett ismereteink meglehetősen hiányosak. A régi adatok szórványos volta és a jelenlegi, szinte ismeretelen állapot vezetett a hegység bryológiai kutatásának megkezdéséhez. A terület bejárása a vegetációt feltáró botanikai munkával párhuzamosan folyt, ezért az enumerációba a vegetáció térképezése során gyűjtött mohák többsége is bekerült. Jelen közleményben a hegységnek csak a Magyarországra eső területével foglalkozunk, mivel az osztrák oldalon bryológiai kutatások alig folytak.

Actions (login required)

View Item