A kortársbántalmazás dinamikája és a népirtó rezsimek kialakulásának folyamata közötti összefüggések feltárása

Molnár, Jenő István (2026) A kortársbántalmazás dinamikája és a népirtó rezsimek kialakulásának folyamata közötti összefüggések feltárása. MAGYAR RENDÉSZET, 26 (3). pp. 97-110. ISSN 1586-2895

Preview

Text 07_molnar_97-110_Magyar_Rendeszet_2026_3.pdf Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (384kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A kortársbántalmazás (bullying) jelensége hosszú ideje a neveléstudomány, a pszichológia és a kriminológia fókuszában áll, ugyanakkor ritkán elemzik tágabb társadalmi és történeti összefüggésekben. Jelen tanulmány abból a feltevésből indul ki, hogy a fiatalok közötti agresszív viselkedési mintázatok nem elszigetelt jelenségek, hanem szélesebb társadalmi kommunikációs és hatalmi folyamatok leképeződései.Célkitűzés: A tanulmány szerzőjének célja annak feltárása volt, hogy milyen strukturális és dinamikai hasonlóságok figyelhetők meg a kortársbántalmazás folyamatai és a népirtó rezsimek kialakulásának mechanizmusai között, különös tekintettel a normalizációra, a szereplői pozíciókra és a társadalmi közöny szerepére. Módszertan: A vizsgálat kvalitatív módszertanon alapuló irodalmi feldolgozás és tematikus áttekintés formájában valósult meg. A kiválasztott elméleti modellek összehasonlító elemzése során a hangsúly a folyamatjelleg, a szerepek stabilizálódása és a kommunikációs minták vizsgálatán volt.Eredmények: Az elemzés rámutat arra, hogy a bullying és a népirtó folyamatok számos ponton strukturális azonosságokat mutatnak: az áldozatok dehumanizációja, a passzív szemlélők szerepe, az agresszió fokozatos legitimálódása, valamint az intézményi vagy közösségi szintű hallgatás mindkét esetben meghatározó tényező.Konklúzió: A tanulmányban tett következtetések szerint a fiatalok közötti erőszak csökkentése nem kizárólag pedagógiai vagy fegyelmezési kérdés, hanem szélesebb társadalmi felelősség. A digitális tér által felerősített kommunikációs minták különösen indokolttá teszik, hogy a társadalom egészének kommunikációja tudatosabbá, toleránsabbá, szolidárisabbá és erkölcsileg következetesebbé váljon. A tanulmány elsősorban erre a felelősségre kíván rámutatni, ebből fakad azon értéke, hogy a szerző elsők között irányítja rá a figyelmet a két folyamat közötti strukturális hasonlóságra.

Actions (login required)

View Item