A helyszíni szemle szerepe a terrorizmus elleni fellépésben hibrid műveleti környezetben = The Role of Crime Scene Investigation in Counterterrorism Operations in a Hybrid Operational Environment

Volarics, József (2026) A helyszíni szemle szerepe a terrorizmus elleni fellépésben hibrid műveleti környezetben = The Role of Crime Scene Investigation in Counterterrorism Operations in a Hybrid Operational Environment. HADTUDOMÁNYI SZEMLE, 19 (3). pp. 183-197. ISSN 2676-9816 (nyomtatott); 2060-0437 (online)

Preview

Text 12_volarics_183-197_HSZ_2026_3.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (204kB) | Preview

Abstract

A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a terrorcselekményeket követő, nagy kiterjedésű vagy több helyszínt érintő események kezelése során a kriminalisztikai helyszíni szemle miként illeszkedik a terrorizmus elleni fellépés komplex, több szervezetet integráló rendszerébe. A kutatás kvalitatív módszertanra épül, amelynek keretében nemzetközi eljárásrendek – különösen a hadszíntéri helyszínelő csoportok alkalmazása (weapon intelligence team, WIT), a katasztrófa-áldozatazonosítási eljárás (disaster victim identification, DVI), valamint a radiológiai bűnügyi helyszínkezelés (radiological crime scene management, RCSM) összehasonlító elemzésére került sor.Kutatásunk hipotézise szerint a sok áldozattal járó, a nemzetbiztonságot érintő bűncselekményeket – különösen a terrorcselekményeket – követő helyzetek kezelése erőforrás-igényes, komplex feladat, amelyben a kriminalisztika hagyományos eszköztára önmagában nem biztosítja a hatékony végrehajtást. A szerzők álláspontja szerint a vizsgált eljárásrendek működési logikája a küldetésalapú vezetés (mission command) elveire épül. E modellek a vezetés és irányítás (C2) rendszerében a parancsnoki szándék elsődlegességére, a végrehajtás decentralizálására és a felelősségi körök delegálására építenek, ezáltal lehetővé téve a párhuzamos feladat-végrehajtást, biztosítva a szakmai autonómia érvényesülését, valamint elősegítve a dinamikusan változó műveleti környezethez való alkalmazkodást.A tanulmány következtetése szerint a terrorizmus elleni fellépésben a helyszíni szemle nem önálló tevékenységként, hanem egy komplex műveleti rendszer integrált elemeként értelmezhető, amelyben a vezetés, az eljárásrendek és a személyi állomány összehangolt működése érvényesül. | The aim of this study is to examine how crime scene investigation can be integrated into the complex, multi-agency framework of counter-terrorism operations during the management of large-scale or multi-site incidents following terrorist attacks. The research applies a qualitative methodology based on the comparative analysis of international operational procedures, in particular Disaster Victim Identification (DVI), Radiological Crime Scene Management (RCSM), and the application of Weapon Intelligence Teams (WIT). The study is based on the hypothesis that the management of situations following mass-casualty crimes posing a threat to national security – particularly terrorist acts – constitutes a resource-intensive and complex task, in which traditional forensic tools alone are not sufficient for effective operational execution. According to the authors, the operational logic of the examined procedures is based on the principles of mission command. Within the command and control (C2) system, these models are based on the primacy of the commander’s intent, decentralisation of execution, and the delegation of responsibilities, thereby enabling parallel task execution, ensuring professional autonomy, and facilitating adaptation to a dynamically changing operational environment. The study concludes that, within counter-terrorism operations, the crime scene investigation process is not an isolated activity but an integrated component of a complex operational system, in which leadership, procedures, and personnel function in an integrated and coordinated manner.

Actions (login required)

View Item