Selective umami taste impairment in anosmic Parkinson’s disease: associations with non-motor symptoms = Szelektív umami-ízérzékelési zavar anosmiás Parkinson-kórban: összefüggések a nem motoros tünetekkel

Yavuz, Zehra and Önder, Halil and Akçelebi Eldek, Fatma and Çomoglu, Selim Selçuk (2026) Selective umami taste impairment in anosmic Parkinson’s disease: associations with non-motor symptoms = Szelektív umami-ízérzékelési zavar anosmiás Parkinson-kórban: összefüggések a nem motoros tünetekkel. IDEGGYOGYASZATI SZEMLE / CLINICAL NEUROSCIENCE, 79 (9-10). pp. 315-326. ISSN 0019-1442

Text 315-326yavuz-comoglu.pdf Restricted to Repository staff only until 30 September 2027. Download (767kB)

Abstract

Background and purpose – Olfactory dysfunction (OD) is a well-established prodromal feature of Parkinson’s disease (PD). However, the association between olfactory loss and gustatory alterations – particularly umami perception – and their relationship with nonmotor symptoms (NMS), affective status, reward-related eating behavior, and quality of life (QoL) remain incompletely characterized. The purpose of this study was to investigate the relationship between objectively defined anosmia and taste perception, NMS, mood disturbances, reward-driven eating behavior, and QoL in patients with PD. Methods – This cross-sectional study included 150 patients with idiopathic PD. Olfactory function was assessed using the Brief Smell Identification Test (BSIT). Patients with self-reported complete olfactory loss and BSIT scores ≤8 were classified as anosmic (n = 75), while the remaining patients were classified as non-anosmic (n = 75). Gustatory perception of the five basic tastes (sweet, sour, salty, bitter, and umami) was evaluated using visual analogue scales (VAS). Rewardrelated eating behavior was assessed using the Palatable Eating Motives Scale (PEMS), Food Cravings Questionnaire–Trait (FCQ-T), and Power of Food Scale (PFS). Non-motor symptom burden was evaluated using an olfaction-adjusted Non-Motor Symptoms Scale (NMSS Total*). Mood, anxiety, and QoL were assessed using the Beck Depression Inventory (BDI), Beck Anxiety Inventory (BAI), and Parkinson’s Disease Questionnaire–39 (PDQ-39). Results – Anosmic patients demonstrated significantly lower umami VAS scores compared with non-anosmic patients (p = 0.018), while no significant differences were observed for the other basic taste modalities. NMSS Total* scores were numerically higher in the anosmic group, with significantly greater impairment in the Mood/Cognition and Sexual domains. Depressive symptom severity was significantly higher in anosmic patients (p = 0.023). Although total PDQ-39 scores did not differ between groups, the Mobility and Cognition subdomains were significantly more impaired in anosmic patients. A weak negative correlation was observed between salty taste perception and depressive symptom severity. Conclusion – The findings indicate that anosmia in PD is selectively associated with impaired umami taste perception and increased involvement of specific non-motor symptom domains, particularly affective and motivational features, suggesting a distinct chemosensory-related non-motor symptom profile. In PD, objectively defined anosmia is associated with selective umami taste impairment and increased depressive and non-motor symptom burden, indicating that chemosensory dysfunction reflects a clinically relevant non-motor symptom profile. | Bevezetés - A szaglászavar a Parkinson-kór (PK) jól ismert prodromalis tünete. A szaglásvesztés és az ízérzékelés megváltozásának – különösen az umami íz percepciója megváltozásának – összefüggése, valamint ezek kapcsolata a nem motoros tünetekkel (NMS), az affektív állapottal, a jutalmazásvezérelt evési magatartással és az életminőséggel (QoL) azonban továbbra sem teljesen tisztázott. A vizsgálat célja az objektíven meghatározott anosmia, valamint az ízérzékelés, az NMS, a hangulatzavarok, a jutalmazásvezérelt evési magatartás és a QoL közötti összefüggések vizsgálata volt Parkinson-kórban szenvedő betegek körében.Módszerek - A keresztmetszeti vizsgálatban 150, idiopathiás PD-ben szenvedő beteg vett részt. A szaglásfunkciót a Brief Smell Identification Test (BSIT) segítségével értékelték. A saját beszámolójuk szerint teljesen szaglásvesztett, valamint a ≤8 BSIT-pontszámot elérő betegeket anosmiásnak minősítették (n = 75), míg a fennmaradó betegeket nem anosmiás csoportba sorolták (n = 75). Az öt alapíz (édes, savanyú, sós, keserű és umami) érzékelését vizuális analóg skálákkal (VAS) értékelték. A jutalmazásvezérelt evési magatartást a Palatable Eating Motives Scale (PEMS), a Food Cravings Questionnaire–Trait (FCQ-T) és a Power of Food Scale (PFS) segítségével vizsgálták. A nem motoros tünetek terhét a szaglásra korrigált Non-Motor Symptoms Scale (NMSS Total*) segítségével értékelték. A hangulatot, a szorongást és az életminőséget a Beck Depression Inventory (BDI), a Beck Anxiety Inventory (BAI), illetve a Parkinson’s Disease Questionnaire–39 (PDQ-39) alkalmazásával vizsgálták.Eredmények - Az anosmiás betegek umamiíz-érzékelésének VAS-pontszáma szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a nem anosmiás betegeké (p = 0,018), míg a többi alapíz érzékelésében nem mutatkozott szignifikáns különbség a csoportok között. Az NMSS Total* pontszámok numerikusan magasabbak voltak az anosmiás csoport-ban, aminek tagjai szignifikánsan nagyobb károsodást mutattak a hangulat/apátia, va-lamint a szexuális tünetek doménjeiben is. A depresszív tünetek súlyossága szignifikánsan nagyobb volt az anosmiás betegek körében (p = 0,023). Bár a teljes PDQ-39- pontszámok nem különböztek a csoportok között, a Mobilitás és a Kogníció aldomének szignifikánsan nagyobb mértékű károsodást mutattak az anosmiás betegeknél. A sós íz érzékelése és a depresszív tünetek súlyossága között gyenge negatív korrelációt találtak. Következtetés - Az eredmények alapján a PD-ben fennálló anosmia szelektíven összefügg az umamiíz-érzékelés romlásával, valamint bizonyos nem motoros tüneti domének – különösen az affekció és a motiváció – fokozott érintettségével. Ez egy jellegzetes, a kemopercepciós zavarokhoz kapcsolódó, nem motoros tüneti profilra utal. Parkinson-kórban az objektíven meghatározott anosmia szelektív umamiíz-érzékelési zavarral, valamint a depresszív és egyéb nem motoros tünetek nagyobb terhével társul, ami arra utal, hogy a kemopercepciós diszfunkció klinikailag releváns nem motoros tüneti profilt jelez.

Actions (login required)

View Item