Kuba válsága a változó geopolitikai környezetben: nagy hatalmi érdekek és lehetséges forgatókönyvek

Thomázy, Gabriella (2026) Kuba válsága a változó geopolitikai környezetben: nagy hatalmi érdekek és lehetséges forgatókönyvek. STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT (ELEMZÉSEK) / CENTER FOR STRATEGIC AND DEFENSE STUDIES ANALYSES, 2026 (19). pp. 1-7. ISSN 2063-4862

Preview

Text SVKP_Elemzesek_2026_19_Kuba valsaga_(Thomazy G.).pdf - Published Version Download (218kB) | Preview

Abstract

Kuba számos alkalommal volt válságban az 1959-ben megnyert forradalom óta. Az egyik legsúlyosabbat, a Szovjetunió összeomlását sikerült túlélnie, ahogy a forradalmi vezető, Fidel Castro halálát, a hatalomváltást, a folyamatos embargókat is. Barack Obama 2009-ben kezdeményezett enyhülési politikájának kulcsfontosságú pillanata volt a 2016-os, történelmi látogatása a szigeten. Ezzel nemcsak a politikai közeledés, a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása, hanem a tömegturizmus is megkezdődött, valamint a pénzügyi hazautalások korlátozása is tovább enyhült, ami jelentősen hozzájárult a 21. századi szocializmus „virágzásához”.2 Azonban a Donalt Trump első elnöki ciklusa alatt elkezdett szigorítás egyre nehezebb helyzetbe hozta Kubát. Majd a Covid-19 pandémia során az ország hosszú lezárása, az infláció, a turizmus ellehetetlenülése az egyik fő bevételi forrás elvesztését okozta. Mindez olyan komoly következményekkel járt az országra nézve, amelyből már nem lehetett talpra állni.3 Az egyre mélyülő válságot tovább súlyosbított Nicolás Maduro eltávolítása Venezuela éléről 2026. január 3-án,4 ezzel megszüntetve az ország fenntartásához nélkülözhetetlen kőolajimportot, amely nemcsak energiaválságot, hanem humanitárius krízist is eredményezett az országban.

Actions (login required)

View Item