Koraszülöttek komplex fejlődésneurológiai ellátása a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjában = Comprehensive developmental neurological care of preterm infants at the Clinical Center of the University of Pécs

Szőts, Bálint and Till, Ágnes and Prémusz, Viktória and Funke Kiss, Simone and Ertl, Tibor and Hadzsiev, Kinga (2026) Koraszülöttek komplex fejlődésneurológiai ellátása a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjában = Comprehensive developmental neurological care of preterm infants at the Clinical Center of the University of Pécs. ORVOSI HETILAP, 167 (38). pp. 1516-1522. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p1516.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (262kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A koraszülés jelentős népegészségügyi probléma, amelyhez a túlélés javulásával párhuzamosan egyre nagyobb arányban társulnak hosszú távú fejlődésneurológiai eltérések. A multidiszciplináris, korai intervenciót és strukturált utánkövetést integráló ellátási modellek kulcsszerepet játszanak a kedvezőbb kimenetelek elérésében. Célkitűzés: A jelen tanulmány célja a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjában alkalmazott, korai intervenciót és hosszú távú fejlődésneurológiai és gyógytorna-utánkövetést integráló ellátási modell („Pécsi modell”) bemutatása, valamint az intézményi utánkövetési adatainak ismertetése. Módszer: Retrospektív, egyközpontú vizsgálat keretében elemeztük a 2015. január 1. és 2025. december 31. között a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjában ellátott újszülöttek adatait. Demográfiai, perinatalis és neonatalis paramétereket, valamint a fejlődésneurológiai és gyógytornaellátás formáit és gyakoriságát értékeltük leíró és következtetéses statisztikai módszerekkel. A csoportok közötti különbségeket Mann–Whitney- és Kruskal–Wallis-próbával vizsgáltuk, a szignifikanciaszintet p<0,05 értékben határoztuk meg. A statisztikai elemzéseket IBM SPSS Statistics (verzió: 32.0) szoftverrel végeztük. Eredmények: A vizsgált populáció 27 378 újszülöttet foglalt magában. A koraszülések aránya 14,98% volt, ennek magyarázata, hogy az intézmény regionális III. szintű ellátóközpontként működik. A koraszülöttek körében szignifikánsan kisebb Apgar-értékeket, alacsonyabb születési súlyt és hosszabb ápolási időt találtunk (p<0,001). A terhességi kor növekedésével párhuzamosan javultak a perinatalis mutatók. Az intézményben széles körben megvalósult a korai intervenció, valamint a strukturált fejlődésneurológiai és gyógytorna-utánkövetés. Fejlődésneurológiai és gyógytornaellátásban összesen 4085 gyermek részesült. Korai beavatkozást 1308 újszülöttnél alkalmaztunk már az ápolás ideje alatt, amely passzív mobilizációt, óvatos mozgatást, lágy masszázst, orofacialis tréninget, valamint indikáció szerint neurohabilitációt foglalt magában. A gyermekek fejlődését 2 éves korukig követtük az Orvosi Genetikai Intézet Fejlődésneurológiai Szakrendelésének keretében. Következtetés: A „Pécsi modell” a korai intervenció és a strukturált, multidiszciplináris utánkövetés integrált alkalmazásával hatékony ellátási keretet biztosít a koraszülöttek számára. Az eredmények alátámasztják a szervezett, hosszú távú utánkövetés jelentőségét a kedvező fejlődésneurológiai kimenetelek elérésében. Orv Hetil. 2026; 167(38): 1516–1522.

Actions (login required)

View Item