A mágneses rezonanciás képalkotás szerepe a magzati abdominopelvicus cysták differenciáldiagnosztikájában saját eseteink kapcsán = Magnetic resonance imaging in the differential diagnosis of fetal abdominopelvic cysts: a retrospective case series

Simon, Evelin Laura and Szalkó, Anett and Gadóczi, Balázs and Lakatos, Andrea (2026) A mágneses rezonanciás képalkotás szerepe a magzati abdominopelvicus cysták differenciáldiagnosztikájában saját eseteink kapcsán = Magnetic resonance imaging in the differential diagnosis of fetal abdominopelvic cysts: a retrospective case series. ORVOSI HETILAP, 167 (39). pp. 1565-1573. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p1565.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (953kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A várandósság alatt észlelt abdominopelvicus cysták viszonylag gyakori kórképnek számítanak. A terhesség alatti ultrahangvizsgálatok nagy érzékenységgel észlelik ezeket az eltéréseket, ugyanakkor azok pontos eredetének, anatómiai viszonyainak és prognózisának megítélése nem minden esetben lehetséges. A gyors mágnesesrezonancia (MR)-szekvenciák megjelenése lehetővé teszi az elváltozások pontosabb karakterizálását, és segíti a terápiás döntéshozatalt, esetleges műtéti tervezést. Célkitűzés: Célunk a magzati abdominopelvicus cysták azonosítása és karakterisztikájuk részletes megítélése volt, a leggyakoribb megjelenési formáktól a ritkább előfordulású esetekig. Módszer: Retrospektív vizsgálat keretében elemeztük azon várandós nők adatait, akik magzatánál perinatalis ultrahangvizsgálat során abdominopelvicus cystosus jellegű eltérés gyanúja merült fel, és akiknél ezt követően magzati MR-vizsgálat történt. A vizsgált esetek perinatalis kimenetelét és utánkövetését a rendelkezésre álló adatok alapján feldolgoztuk. Eredmények: A 2017. 02. 01. és 2024. 10. 15. között 12 magzati MR-vizsgálat történt abdominopelvicus cystosus elváltozás gyanúja miatt. Eseteink kapcsán a cysták hátterében sacrococcygealis teratoma, unilateralis vagy bilateralis ovariumcysta, lymphaticus malformatio, májcysta és egyéb fejlődési rendellenességek (urovesicalis obstrukció következményes hydronephrosissal, jobb oldali veseagenesia bal oldali multicystás dysplasiás vesével, subvesicalis obstrukció bilateralis hydronephrosissal) igazolódtak. A sacrococcygealis teratoma esetében a magzati MR-vizsgálat már praenatalisan lehetővé tette a postnatalis műtéti beavatkozás megtervezését. Számos cystosus elváltozás postnatalis obszerváció során spontán regressziót mutatott. Az urovesicalis obstrukció kezelésére percutan nephrostoma, a subvesicalis obstrukció megoldására vesicostoma készült. Egy esetben pedig terhességmegszakításra került sor. Megbeszélés: Az abdominopelvicus cysták megjelenése széles etiológiai spektrumot ölel fel; karakterizálásukat segítheti a magzat neme, a gestatiós kor és az anatómiai lokalizáció. A leggyakoribb kiindulási helyek közé tartoznak az ovariumok, a gastrointestinalis traktus, a máj, a mesenterium és a húgyúti rendszer, míg jóval ritkábban találkozunk hasnyálmirigycystákkal, cysticus teratomákkal vagy hepatoblastomákkal. A praenatalis ultrahang továbbra is elsődleges eszköze a cystás képletek kimutatásának, azonban az egyes elváltozások morfológiai jellemzőinek részletesebb vizsgálatában, valamint a differenciáldiagnosztikában az MR-képalkotás jelentős kiegészítő szereppel bír. Különösen az ultragyors MR-szekvenciák alkalmazása teszi lehetővé a pontosabb szöveti karakterizálást és az elváltozások anatómiai viszonyainak részletesebb feltérképezését, amely elősegíti a terápiás döntéshozatalt, különösen komplex vagy műtétileg kezelendő esetekben. Következtetés: A várandósság alatti ultrahangvizsgálat hatékonyan észleli a cystás képleteket, ugyanakkor azok pontos lokalizációja, természetének megítélése és differenciáldiagnosztikai elkülönítése sok esetben korlátozott lehet. A magzati MR-vizsgálat lehetőséget nyújt a képletek részletesebb anatómiai lokalizálására, morfológiai jellemzésére és szöveti karakterizálására, ezáltal elősegítve a terápiás döntéshozatalt, az esetleges prae- és postnatalis műtéti tervezést, valamint az utánkövetési terv kialakítását. Orv Hetil. 2026; 167(39): 1565–1573. | Introduction: Abdominopelvic cystic lesions are relatively common findings during pregnancy. Ultrasound examinations performed during pregnancy can easily identify these cysts; however, accurate characterization is not always possible using ultrasound alone. The introduction of rapid magnetic resonance (MR) sequences allows more precise characterization of these lesions and also assists in therapeutic decision-making. Objective: To identify fetal abdominopelvic cysts and assess their characteristics, ranging from the most common presentations to less frequently occurring cases. Method: In this retrospective study, we evaluated pregnant women whose fetuses were found to have cystic lesions detected during prenatal ultrasound examinations. Results: Between 1 February 2017 and 15 October 2024, 12 fetal MR examinations were performed due to suspected fetal abdominopelvic cystic lesions. In our cases, the underlying causes of the cysts included sacrococcygeal teratoma, unilateral or bilateral ovarian cysts, lymphatic malformation, liver cyst, and other developmental anomalies (urovesical obstruction with consequent hydronephrosis, right renal agenesis with a cystic left kidney, and subvesical obstruction with bilateral hydronephrosis). In the case of sacrococcygeal teratoma, MR examination enabled preoperative planning. Several cystic lesions showed spontaneous regression during observation. Urovesical obstruction was managed with percutaneous nephrostomy, while subvesical obstruction was treated with vesicostomy. In one case, termination of pregnancy was performed. Discussion: Abdominopelvic cysts represent a wide spectrum of conditions, and their characterization may be supported by the fetal sex, gestational age, and anatomical location. The most common sites of origin include the ovaries, gastrointestinal tract, liver, mesentery, and urinary tract. Less common entities include pancreatic cysts, cystic teratomas, and hepatoblastomas. Prenatal ultrasound remains the primary imaging modality for screening cystic lesions; however, MR examination plays an important complementary role in the detailed evaluation of morphological features and in the differential diagnosis of these lesions. In particular, the use of ultrafast MR sequences allows more accurate tissue characterization and more detailed assessment of anatomical relationships, thereby facilitating therapeutic decision-making, especially in complex cases or those requiring surgical intervention. Conclusion: Ultrasound examination during pregnancy is effective in detecting cystic lesions; however, precise localization, characterization, and differential diagnosis may be limited. Fetal MR examination provides an opportunity for more detailed anatomical localization, morphological evaluation, and tissue characterization of these lesions, thereby supporting therapeutic decision-making, potential pre- and postnatal surgical planning, and the establishment of appropriate follow-up strategies.

Actions (login required)

View Item