Partnerségi kormányzás a család- és a szociálpolitikában = Partnership Governance in Family and Social Policy

Frivaldszky, János (2026) Partnerségi kormányzás a család- és a szociálpolitikában = Partnership Governance in Family and Social Policy. PRO PUBLICO BONO: MAGYAR KÖZIGAZGATÁS, 14 (2). pp. 185-210. ISSN 2063-9058 (nyomtatott); 2063-9066 (online)

Preview

Text 07_frivaldszky_185-210_WEB-PPB_2026_2.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (359kB) | Preview

Abstract

E tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy a partnerségi kormányzás a család- és szociálpolitikai szektorban milyen sajátos szerveződési és működési elveket mutat. E közpolitikai kormányzási mód a kapcsolatiság különböző ismérveit mutatja fel, amelyek e humánszektor belső jellemzőiből fakadnak. Ugyan a New Public Governance egyes ismérvei rokonságot mutatnak a partnerségi kormányzással, az angolszász országokban – amelyekben jobban gyökeret vert az individualistább ember- és társadalomkép, valamint a piacelvű költséghatékonyság, még a New Public Management utáni változások ellenére is – az együttműködésben megvalósuló humánszolgáltatási kormányzási módok, bár többszereplősek, jobbára szerződéselveken nyugszanak és hatékonyságorientáltabbak. Azokban a – főleg dél-európai katolikus – országokban viszont – s ezek közül is főként Olaszországban –, amelyekben a perszonalista személyköziség egyes területeken még jellemzőbben jelen van a társadalomban, a partnerségbeli együttkormányzás olyan erősebb társadalmi szövetbe ágyazódik, amelyben e kormányzási mód jól tud működni. Az individualista társadalom ezzel szemben nem erős polgári társadalom, így ott nem is lehet a szubszidiaritás révén a partnerségi kormányzásban komolyabb eredményeket elérni: a humán-közszolgáltatási együttműködéseket és azok minőségét továbbra is a költséghatékonység, a piac és a közfogyasztási standardok fogják meghatározni benne. | In this study, we examine the specific organizational and operational principles of partnership governance in the family and social policy sector. This mode of public policy governance exhibits various characteristics of relationality that stem from the internal features of this human sector. Although certain characteristics of New Public Governance show similarities with partnership governance, in Anglo-Saxon countries, where a more individualistic view of people and society has taken root, and market-based cost efficiency, even despite the changes following New Public Management, modes of human service governance implemented in cooperation are more contract-based and efficiency-oriented, despite the involvement of multiple actors. In mainly southern European Catholic countries, especially Italy, where personalistic relationality is even more prevalent in certain areas of society, partnership-based co-governance is embedded in a stronger social fabric in which this mode of governance can function well. Individualistic societies, on the other hand, do not have strong civil societies, so it is not possible to achieve significant results in partnership-based governance through subsidiarity. There, cooperation in human services and their quality will continue to be determined by cost-effectiveness, the market, and public service standards.

Actions (login required)

View Item