Egyházi fenntartók és kormányzási logikák a jóléti állam plurális rendszerében : Magyar és bajor perspektívák = Church Providers and Governance Logics in the Pluralizing Welfare State : Hungarian and Bavarian Perspectives

Solymoskövi, Luca (2026) Egyházi fenntartók és kormányzási logikák a jóléti állam plurális rendszerében : Magyar és bajor perspektívák = Church Providers and Governance Logics in the Pluralizing Welfare State : Hungarian and Bavarian Perspectives. PRO PUBLICO BONO: MAGYAR KÖZIGAZGATÁS: A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI SZAKMAI FOLYÓIRATA, 14 (2). pp. 211-240. ISSN 2063-9058

Preview

Text 08_solymoskovi_211-240_WEB-PPB_2026_2.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (377kB) | Preview

Abstract

A vallási fenntartók nem csupán szolgáltatók, hanem olyan normatív közösségek, amelyek a szubszidiaritás, a felelősség és a közjó elvei mentén sajátos kormányzási kultúrát képviselnek. A tanulmány a vallási alapú szociális szolgáltatók irányítási logikáját mint a társadalmi önszerveződés és etikai kormányzás egy formáját vizsgálja. A magyar és bajor példák összevetése révén arra világít rá, hogy a vallási szervezetek hogyan kapcsolódnak az állam által működtetett jóléti rendszerekhez, illetve arra, hogy melyek az ellátások morális és szakmai irányításának alapelvei. Bajorországban a vallási fenntartók autonóm partnerségben működnek az állammal, míg Magyarországon az egyházi szereplők inkább az állami struktúrákhoz illesztve, eltérő mértékű és jellegű autonómiával végzik feladataikat. Az elemzés a kormányzás fogalmát tág értelemben interpretálja, az etikai normák és a társadalmi együttműködések rendszereként, amelyben a vallási szervezetek a jóléti ellátások területén önálló szereppel bírnak. | Religious welfare providers are not merely service deliverers but normative communities that embody a distinct governance culture grounded in the principles of subsidiarity, responsibility and the common good. This study examines the governance logics of faith-based social service providers as a form of social self-organization and ethical governance. By comparing Hungarian and Bavarian cases, the analysis shows how religious organisations relate to state-operated welfare systems and what moral and professional principles shape the governance of services. In Bavaria, religious providers operate with a high degree of autonomy in partnership with the state, whereas in Hungary their activities are more closely aligned with state structures, characterised by different degrees and forms of autonomy. The study interprets governance in a broad sense, as a system of ethical norms and social cooperation in which religious organisations hold a distinct role within welfare provision.

Actions (login required)

View Item