Az „RUB-blokk” öröksége : Integráció és dezintegráció Oroszország, Ukrajna és Belorusszia posztszovjet viszonyrendszerében = The Legacy of the “RUB Bloc” : Integration and Disintegration in Post-Soviet Relations among Russia, Ukraine and Belarus

Szabó, Barna and Dávid, Lóránt Dénes and Labovszky, Márton (2026) Az „RUB-blokk” öröksége : Integráció és dezintegráció Oroszország, Ukrajna és Belorusszia posztszovjet viszonyrendszerében = The Legacy of the “RUB Bloc” : Integration and Disintegration in Post-Soviet Relations among Russia, Ukraine and Belarus. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI STRATÉGIAI FÜZETEK, 23 (3). pp. 115-130. ISSN 1786-1594

Preview

Text Strat_Fuz_2026_03_115_130.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (651kB) | Preview

Abstract

Tanulmányunk az Oroszországot, Ukrajnát és Belorussziát történeti-relációs elemzési egységként összekapcsoló RUB-blokk posztszovjet integrációs és dezintegrációs folyamatait vizsgálja. Arra keresi a választ, hogy a szovjet gazdasági örökség, az aszimmetrikus függések és az orosz dominancia miként járultak hozzá az orosz-belorusz integráció, illetve az orosz-ukrán dezintegráció eltérő pályájához. A kutatás szakirodalmi és dokumentumelemzést, történeti-intézményi összehasonlítást, kvalitatív kritériumelemzést, továbbá a Világbank 2010-2019 közötti GDP-adataira és a 2015. évi GNI-adatokra épülő leíró statisztikai vizsgálatot alkalmaz. Eredményeink szerint a közös örökség nem vezetett egységes újraintegrációhoz. Belorusszia esetében a gazdasági ösztönzők, a rezsimérdekek és az orosz támogatástól való növekvő függés a formális integráció mélyülését segítették; Ukrajna alternatív orientációjának érvényesítése viszont 2014-től szuverenitási és fegyveres konfliktussal kapcsolódott össze. A vizsgált tizenkét ország 2010-2019 közötti összesített GDP-jének 70,73%-át Oroszország adta. Az orosz központú intézmények többsége formális-jogi értelemben önkéntes államközi együttműködésen alapult, kölcsönösségük, tényleges egyenrangúságuk és a szabad orientációváltás lehetősége azonban intézményenként eltérő mértékben érvényesült. A formális állami beleegyezés ezért nem azonos a demokratikus-társadalmi és a tényleges külpolitikai önkéntességgel. | This study examines the post-Soviet processes of integration and disintegration within the RUB bloc, which brings together Russia, Ukraine and Belarus as a historically and relationally defined unit of analysis. It explores how the Soviet economic legacy, asymmetric dependencies and Russian dominance contributed to the divergent trajectories of Russia–Belarus integration and Russia–Ukraine disintegration. The research combines a review of the relevant literature and documents, historical-institutional comparison, qualitative criteria-based analysis, and a descriptive statistical examination based on World Bank GDP data for 2010–2019 and GNI data for 2015. The findings indicate that the shared legacy did not result in uniform reintegration. In the case of Belarus, economic incentives, regime interests and growing dependence on Russian support facilitated the deepening of formal integration, whereas Ukraine’s pursuit of an alternative foreign-policy orientation became intertwined with disputes over sovereignty and armed conflict from 2014 onwards. Russia accounted for 70.73% of the aggregate GDP of the twelve countries examined during the 2010–2019 period. Most Russian-centred institutions were based on voluntary interstate cooperation in formal legal terms; however, the extent to which reciprocity, effective equality and the possibility of freely changing foreign-policy orientation were realised varied considerably across institutions. Formal state consent therefore cannot be equated with democratic and societal voluntariness or effective foreign-policy voluntariness.

Actions (login required)

View Item