Fitoterápia férfi alsó húgyúti tünetekben: készítményspecifikus bizonyítékok és klinikai gyakorlat (1.rész) = Phytotherapy for male lower urinary tract symptoms: product-specific evidence and clinical practice

Beöthe, Tamás Zsolt (2026) Fitoterápia férfi alsó húgyúti tünetekben: készítményspecifikus bizonyítékok és klinikai gyakorlat (1.rész) = Phytotherapy for male lower urinary tract symptoms: product-specific evidence and clinical practice. MAGYAR UROLÓGIA, 38 (3). pp. 141-145. ISSN 0864-8921

Preview

Text MU_2026_03_beothe.pdf - Published Version Download (114kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A férfiaknál az alsó húgyúti tünetek gyakoriak, jelentősen ronthatják az életminőséget, és kezelésükben a növényi készítmények széles körben használatosak. Megítélésüket azonban nehezíti a készítmények összetételének, előállításának és klinikai dokumentációjának jelentős heterogenitása. Célkitűzés: A nemzetközi irányelvek álláspontjának, a leggyakrabban alkalmazott fitoterapeutikumok készítményspecifikus klinikai evidenciájának, valamint a beteg- és készítményválasztás gyakorlati szempontjainak áttekintése. Módszerek: Narratív irodalmi áttekintést végeztünk. A PubMed adatbázisban azonosított közlemények mellett elemeztük az európai, amerikai, brit és nemzetközi urológiai irányelveket. Elsősorban szisztematikus áttekintéseket, metaanalíziseket, randomizált és összehasonlító vizsgálatokat, valamint valós életből származó adatokat értékeltünk, külön figyelembe véve a kivonatot, a dózist, a kezelés időtartamát és a klinikai végpontokat. Eredmények: Az irányelvek többnyire óvatosak vagy elutasítók, az Európai Urológus Társaság azonban gyenge ajánlással lehetőségként említi a Serenoa repens hexános kivonatát (HESr) a szexuális mellékhatásokat kerülni kívánó betegek számára. A különböző Serenoa repens-készítmények összesített eredményei ellentmondásosak, míg a HESrhez következetesebb, bár mérsékelt tüneti hatás és kedvező tolerálhatóság társul; ilyen kivonatot tartalmazó gyógyszer azonban Magyarországon jelenleg nem érhető el. Más monokomponensű és kombinált készítményeknél kedvező jelzések észlelhetők, de az evidencia többnyire régi, heterogén vagy függetlenül nem megerősített. Standard gyógyszeres kezeléshez történő hozzáadásuk többlethatása sem kellően bizonyított. Ezzel szemben krónikus prostatitis/krónikus kismedencei fájdalom szindrómában egyes fitoterapeutikumok alkalmazását lényegesen magasabb szintű evidencia támasztja alá, elsősorban a fájdalom és az össztünetek csökkentésében. Progressziócsökkentő hatás egyik készítménynél sem igazolt. Következtetések: A fitoterapeutikumok nem tekinthetők egységes terápiás kategóriának, és az egyes kivonatokkal szerzett klinikai eredmények nem vihetők át automatikusan más készítményekre. Nem komplikált alsó húgyúti tünetek esetén megfelelően dokumentált készítménnyel terápiás próba mérlegelhető, de a fitoterápia nem helyettesítheti a bizonyított gyógyszeres vagy műtéti kezelést progressziós kockázat, jelentős obstrukció vagy szövődmény fennállásakor. Krónikus kismedencei fájdalom szindrómában a fitoterapeutikumok megítélése ettől eltér, mivel alkalmazásukat magasabb szintű klinikai evidencia támasztja alá. | Background: Lower urinary tract symptoms are common in men, can substantially impair quality of life, and herbal preparations are widely used for their treatment. Their assessment, however, is complicated by marked heterogeneity in product composition, manufacturing processes, and clinical documentation. Objective: To review the positions of international guidelines, the product-specific clinical evidence for the most commonly used phytotherapeutic agents, and the practical considerations relevant to patient and product selection. Methods: We performed a narrative literature review. In addition to publications identified in PubMed, European, American, British, and international urological guidelines were evaluated. We primarily assessed systematic reviews, meta-analyses, randomized and comparative trials, and real-world data, with particular attention to the extract used, dose, treatment duration, and clinical endpoints. Results: Most guidelines are cautious or do not recommend phytotherapy; however, the European Association of Urology gives a weak recommendation for hexane-extracted Serenoa repens (HESr) in men who wish to avoid sexual adverse effects. Pooled results across different Serenoa repens preparations are inconsistent, whereas HESr is associated with more consistent (although modest) symptom improvement and favorable tolerability; however, no medicinal product containing this extract is currently available in Hungary. Other single-component and combination preparations show favorable signals, but the supporting evidence is mostly old, heterogeneous, or has not been independently replicated. Their additional benefit when combined with standard pharmacological treatment also remains insufficiently established. In contrast, in chronic prostatitis/chronic pelvic pain syndrome, some phytotherapeutic agents are supported by substantially higher-level evidence, particularly for reducing pain and overall symptom burden. No phytotherapeutic preparation has demonstrated an effect on disease progression. Conclusions: Phytotherapeutic agents should not be regarded as a uniform therapeutic category, and clinical results obtained with one extract cannot automatically be extrapolated to other preparations. In uncomplicated lower urinary tract symptoms, a therapeutic trial with a well-documented product may be considered; however, phytotherapy should not replace evidence-based pharmacological or surgical treatment in the presence of progression risk, significant obstruction, or complications. In chronic pelvic pain syndrome, phytotherapy should be considered differently, as its use is supported by higher-level clinical evidence.

Actions (login required)

View Item