A budapesti egységes alapellátási ügyeleti rendszer első 21 hónapjának működési tapasztalatai és fejlesztési lehetőségei = Operational experience and development opportunities of the unified out-of-hours primary care system in Budapest during its first 21 months

Xantus, Gábor and Ádám, Kornél and Constantinovits, Miklós and Rékassy, Balázs (2026) A budapesti egységes alapellátási ügyeleti rendszer első 21 hónapjának működési tapasztalatai és fejlesztési lehetőségei = Operational experience and development opportunities of the unified out-of-hours primary care system in Budapest during its first 21 months. IME, 25 (3). pp. 7-13. ISSN 1588-6387

Preview

Text 07_13_Xantus.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (355kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: Az alapellátási ügyeleti rendszer a magyar egészségügyi ellátórendszer sajátos eleme, amely szervezeti felépítésében és működésében eltér a nemzetközi modellektől. Az egységes ügyeleti rendszer bevezetése lehetőséget teremtett működésének objektív értékelésére. Célkitűzés: A budapesti egységes alapellátási ügyeleti rendszer első 15 hónapjának forgalmi és teljesítményadatain alapuló leíró elemzés bemutatása. Módszer: A vizsgálat az Országos Mentőszolgálat által rendelkezésre bocsátott aggregált forgalmi, súlyossági és finanszírozási adatok, valamint a szerzők fókuszcsoportos vizsgálatainak eredményei alapján készült. Eredmények: Az első évben Budapesten közel 100 000 beteg részesült ügyeleti ellátásban. Az esetek 70%-ában személyes vizsgálat, 14%-ában telefonos tanácsadás történt. Az ellátott betegek 87%-a alacsony súlyossági kategóriába tartozott, a potenciálisan életveszélyes esetek aránya mindössze 0,4% volt. A kivonuló ellátások aránya 15,7%-ot tett ki, amelyek közel egyharmada halottvizsgálat volt. A felnőtt ügyeleti pontok kihasználtsága alacsonynak bizonyult (hétköznap átlagosan 0,67, hétvégén 1,26 beteg/óra). Az országos ügyeleti rendszer finanszírozása a korábbi 12–13 milliárd forintról 2025-re meghaladta a 35 milliárd forintot. Következtetések: Az aggregált adatok az ügyeleti kapacitások egyenetlen kihasználtságára és a működési hatékonyság javításának lehetőségére utalnak. Az eredmények alapján felmerülhet az alapellátási ügyeleti rendszer szervezeti modelljeinek további összehasonlító vizsgálata, beleértve a sürgősségi ellátással integrált működési formák pilot értékelését. Az ellátási szintek szorosabb együttműködése hozzájárulhat az erőforrások hatékonyabb felhasználásához, a betegutak optimalizálásához és az ellátás minőségének javításához.

Actions (login required)

View Item