A mesterséges intelligencia HR-folyamatokban való alkalmazása és elfogadottsága Magyarországon: vegyes módszertanú vizsgálat

Otti, Csaba and Szabó, Szilvia and Zsoldos, Fanni (2026) A mesterséges intelligencia HR-folyamatokban való alkalmazása és elfogadottsága Magyarországon: vegyes módszertanú vizsgálat. ÚJ MUNKAÜGYI SZEMLE, 7 (3). pp. 13-23. ISSN 2677-1306

Preview

Text 2.cikk-Otti-Szabo-Zsoldos-17921371072046.pdf - Published Version Download (296kB) | Preview

Abstract

A mesterséges intelligencia (MI) gyorsan terjed a szervezeti működésben,ugyanakkor a HR-folyamatokban való alkalmazása – különösen a magyarkontextusban – fragmentáltan kutatott. A tanulmány célja feltárni (1) az MIalkalmazások jelenlegi munkahelyi és HR-gyakorlatait, (2) az MI hatékonyságés részrehajlás-csökkentő szerepének percepcióját HR területén dolgozók és amás szakterületeken dolgozók között, valamint (3) az MI bevezetéséhez kapcsolódó szervezeti és egyéni attitűdök együttmozgását. Vegyes módszertantalkalmaztunk: online kérdőíves felmérés (N=117; adatfelvétel: 2024. 10. 20.–2024. 11. 10.) és félig strukturált szakértői interjúk (n=5; HR-vezetők, HR technológiai és HR szolgáltatói szereplők). Az 5%-os szignifikanciaszinten elvégzettMann–Whitney U és Spearman-féle rangkorrelációs próbák alapján az öt hipotézis közül kettő nyert támogatást: a szervezeti MI-készenlét és az egyéni MInyitottság szignifikáns pozitív kapcsolatban áll (ρ=0,33; p=0,0005; n=110), ésaz MI iránti viszonyulás is erős pozitív kapcsolatot mutat a használati nyitottsággal (ρ=0,78; p<0,0001; n=52). Ezzel szemben a HR területén dolgozók és amás szakterületeken dolgozók percepciója sem az MI hatékonyságnövelő szerepéről (U=969; p=0,388), sem a részrehajlás-csökkentő potenciálról (U=1706;p=0,164) nem tér el szignifikánsan; a munkahelybiztonság és az MI munkakör-átalakító hatásának észlelése között szintén nincs szignifikáns kapcsolat(ρ=−0,04; p=0,779). Az interjúk a stratégiai MI-szemlélet hiányát, az edukációsdeficit, az adatvédelmi és jogi bizonytalanság, valamint a költség- és megtérülési dilemmák szerepét emelték ki. A tanulmány HR gyakorlati implikációkéntMI-kormányzás, célzott készségfejlesztés, „human-in-the-loop” kontrollok éstudatos változásmenedzsment kialakítását javasolja.

Actions (login required)

View Item