ISO 21001 az MI-alapú felsőoktatási exportban: minőségbiztosítási rés-elemzés a vietnámi reláció példáján = ISO 21001 in AI-supported highereducation export: a quality-assurance gap analysis on the Vietnamese case

Barnóczki, Zsuzsanna and Magda, Róbert (2026) ISO 21001 az MI-alapú felsőoktatási exportban: minőségbiztosítási rés-elemzés a vietnámi reláció példáján = ISO 21001 in AI-supported highereducation export: a quality-assurance gap analysis on the Vietnamese case. MAGYAR MINŐSÉG, 35 (9). pp. 5-25. ISSN 1416-9576

Preview

Text MM_1_Barnoczi_5_25.pdf - Published Version Download (720kB) | Preview

Abstract

The spread of generative artificial intelligence and micro-credentials makes traditional, accreditationcentred quality assurance increasingly difficult to apply to hybrid, AI-supported higher-education export. The aim of this study is to show how the ISO 21001 management-system standard for educational organizations can be adapted to this context and where quality-assurance gaps emerge. The article is based on a protocol-driven document and standard analysis: it maps the normative requirements of clauses 4 to 10 against the characteristics of AI-supported, hybrid export provision, triangulating the reading with the EHEA Standards and Guidelines (ESG), Vietnamese accreditation rules and dataprotection law. The results show that the core mechanisms of the standard remain applicable: the framework clauses (4, 6 and 7) require reinterpretation, while genuine gaps appear in the accountability clause and in the operate–evaluate–improve loop (clauses 5, 8, 9 and 10). The gaps fall into four recurring types, complemented by one mandatory reinterpretation point: AI-specific risk and data management. ISO 21001 and the ESG prove complementary rather than substitutable. The practical contribution is an adapted quality-assurance framework, a mapping matrix and a self-assessment checklist that treat human presence as a quality-control point. The framework is proposed as a starting point for the quality management of AI-supported education export; the empirical validation of its practical effectiveness is the next research phase. | A generatív mesterséges intelligencia és a mikrotanúsítványok terjedése miatt egyre nehezebben értelmezhető a hagyományos, akkreditáció-központú minőségbiztosítás a hibrid, MI-vel támogatott felsőoktatási exportban. A tanulmány célja annak bemutatása, hogyan adaptálható az oktatási szervezetek irányítási rendszerét leíró ISO 21001 szabvány erre a kontextusra és hol keletkeznek minőségbiztosítási rések. A tanulmány protokoll vezérelt dokumentum- és szabványelemzésre épül: a 4-10. záradék normatív követelményeit veti össze az MI-vel támogatott, hibrid exportszolgáltatás jellemzőivel, az olvasatot az EHEA minőségbiztosítási standardjaival (ESG), a vietnámi akkreditációs elvárásokkal és az adatvédelmi joggal háromszögelve. Az eredmények szerint a szabvány alapmechanizmusai az MI-alapú exportban is alkalmazhatók: a keretadó záradékok (4., 6., 7.) újra értelmezést igényelnek, valódi rés pedig a felelősségi záradékban és a működés-értékelés-fejlesztés hurokban (5., 8., 9., 10.) azonosítható. A rések négy visszatérő típusba rendeződnek, amelyet egy kötelező újra-értelmezési pont, az MI-specifikus kockázat- és adatkezelés egészít ki. Az ISO 21001 és az ESG komplementer, nem helyettesítő. A tanulmány gyakorlati hozzájárulása egy adaptált minőségbiztosítási keret, egy megfeleltetési mátrix és egy önértékelő ellenőrzőlista, amelyek a humán jelenlétet minőségi kontrollpontként kezelik. A keret az MI-vel támogatott oktatási export minőségirányításának kiindulópontjaként javasolt; gyakorlati eredményességének empirikus validálása a következő kutatási fázis.

Actions (login required)

View Item