Новий переклад угорської поезії Дюли Ійеша «Egy mondat a zsarnokságról» українською мовою = Illyés Gyula „Egy mondat a zsarnokságról” című versének új ukrán fordítása = A new Ukrainian translation of Gyula Illyés’s poem “Egy mondat a zsarnokságról”

Bárány, Erzsébet and Berta, Eleonóra (2026) Новий переклад угорської поезії Дюли Ійеша «Egy mondat a zsarnokságról» українською мовою = Illyés Gyula „Egy mondat a zsarnokságról” című versének új ukrán fordítása = A new Ukrainian translation of Gyula Illyés’s poem “Egy mondat a zsarnokságról”. ACTA ACADEMIAE BEREGSASIENSIS, PHILOLOGICA, 5 (3). pp. 245-260. ISSN 2786-6726 (Online), ISSN 2786-6718 (Print)

Preview

Text 12_Барань_Берта.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (705kB) | Preview

Abstract

Статтю присвячено опису життєвого і творчого шляху угорського поета, прозаїка й драматурга Дюли Ійеша, представника руху угорських народних письменників, доробок якого відображає складну історію Угорщини ХХ століття, позначену революційними подіями, еміграцією та подальшим розчаруванням у соціалістичному ладі. Зазначено, що окремі твори Дюли Ійеша дійшли до українського читача у перекладах Юрія Шкробинця та Івана Петровція. Розглянуто історію створення й публікації його поезії «Слово про тиранію» (Egy mondat a zsarnokságról, 1950), написаної за диктатури Матяша Ракоші й оприлюдненої в дні угорської революції 1956 року, а також десятиліття її замовчування за радянської влади. Наголошено на тому, що поезія є одним із найсильніших і найсміливіших політичних творів угорської літератури ХХ століття, спрямованих проти ракоші-сталінської деспотії і водночас проти тиранії загалом як антигуманного світового явища. У цьому контексті проаналізовано новий український переклад твору, здійснений Лесею Мушкетик під назвою «Слово про тиранію» й опублікований 2025 року в журналі «Всесвіт». Проаналізовано художню структуру твору, побудовану на рефрені «там живе тиранія», що розгортає картину тотального гноблення – від матеріального світу до найінтимніших порухів душі, зачіпаючи приватне життя й дитинство людини. Особливу увагу приділено перекладацьким рішенням Лесі Мушкетик: вибору вільного вірша, частковому збереженню римованості засобом компенсації, відтворенню граматичних особливостей угорської мови – інесива (-ban, -ben) та сублатива (-ra, -re), які в оригіналі формують ритмічну й смислову тканину тексту. На прикладах показано перекладацькі трансформації – смисловий розвиток, граматичні заміни, лексичні доповнення, що передають експресію та емоційну напругу першотвору. Переклад Лесі Мушкетик передає атмосферу оригіналу, доносить до українського читача разючі рядки пісні-жалоби. Наголошено на злободенності поезії в контексті сучасних загроз демократії та посилення авторитарних тенденцій у світі. Зроблено висновок, що переклад адекватно відтворює атмосферу оригіналу й заклик до свободи, залишаючись першим повним українським перекладом поезії. | A tanulmány áttekintést nyújt Illyés Gyula magyar költő, prózaíró és drámaíró életéről és irodalmi pályájáról. Illyés a magyar népi írók mozgalmának képviselője volt, életműve pedig a 20. századi Magyarország összetett történelmét tükrözi, amelyet forradalmi események, emigráció, valamint a szocialista rendszerből való későbbi kiábrándulás határozott meg. A tanulmány megjegyzi, hogy Illyés Gyula több műve Jurij Skrobinec és Ivan Petrovci fordításában vált hozzáférhetővé az ukrán olvasóközönség számára. A szerzők bemutatják az Egy mondat a zsarnokságról (1950) című vers keletkezésének és publikálásának történetét. A mű Rákosi Mátyás diktatúrája idején született, és először az 1956-os magyar forradalom napjaiban jelent meg, majd a szocialista rendszer időszakában évtizedeken át elhallgatták. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a vers a 20. századi magyar irodalom egyik legerőteljesebb és legbátrabb politikai alkotása, amely egyrészt a Rákosi–sztálinista önkényuralom ellen irányul, másrészt általánosabb értelemben a zsarnokságot mint egyetemes, embertelen jelenséget állítja középpontba. Ebben az összefüggésben a tanulmány Leszja Musketik új ukrán fordítását elemzi, amely Слово про тиранію (Szó a zsarnokságról) címmel 2025-ben jelent meg a Vszeszvit (Világegyetem) folyóiratban. A szerzők vizsgálják a vers művészi szerkezetét, különös figyelmet fordítva az „ott zsarnokság van” refrénre, amely a totális elnyomás képét bontja ki az anyagi világtól egészen az emberi lélek legintimebb rezdüléséig, érintve a magánéletet és a gyermekkort is. Kiemelt figyelmet kapnak Leszja Musketik fordítói megoldásai, így a szabadvers alkalmazása, a rímelés részleges megőrzése kompenzációs eljárással, valamint a magyar nyelv grammatikai sajátosságainak visszaadása, különösen az inessivusi (-ban, -ben) és a sublativusi (-ra, -re) ragoké, amelyek az eredeti szöveg ritmikai és jelentésbeli szerkezetének fontos elemei. A kiválasztott példák különféle fordítói transzformációkat szemléltetnek, köztük jelentésfejlesztést, grammatikai helyettesítéseket és lexikai betoldásokat, amelyek hozzájárulnak a forrásszöveg expresszivitásának és érzelmi feszültségének visszaadásához. Leszja Musketik fordítása sikeresen közvetíti az eredeti mű atmoszféráját, és eljuttatja az ukrán olvasóhoz e sirató jellegű költemény megrázó sorait. A tanulmány hangsúlyozza a vers napjainkban is érvényes aktualitását a demokráciát fenyegető kortárs veszélyek és a világszerte erősödő autoriter tendenciák összefüggésében. A szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy a fordítás megfelelően adja vissza az eredeti mű hangulatát és szabadságra irányuló felhívását, miközben a vers első teljes ukrán fordításának tekinthető. | The article provides an overview of the life and literary career of the Hungarian poet, prose writer, and dramatist Gyula Illyés, a representative of the Hungarian népi írók (“populist writers”) movement, whose oeuvre reflects the complex history of twentiethcentury Hungary, marked by revolutionary events, emigration, and his subsequent disillusionment with the socialist system. It is noted that several works by Gyula Illyés have become available to Ukrainian readers in translations by Yurii Shkrobynets and Ivan Petrovtsii. The article examines the history of the composition and publication of his poem One Sentence on Tyranny (Egy mondat a zsarnokságról, 1950), written during the dictatorship of Mátyás Rákosi and first published during the Hungarian Revolution of 1956, as well as the decades during which the poem was suppressed under the socialist regime. It is emphasised that the poem is one of the most powerful and courageous political works of twentieth-century Hungarian literature, directed against Rákosi– Stalinist despotism while at the same time addressing tyranny more broadly as an antihuman phenomenon of universal relevance. Within this context, the article analyses the new Ukrainian translation of the poem by Lesia Mushketyk, entitled Slovo pro tyraniiu (A Word on Tyranny), published in 2025 in the journal Vsesvit (Universe). The artistic structure of the poem is examined, with particular attention to the refrain “tyranny dwells there”, which develops an image of total oppression extending from the material world to the most intimate movements of the human soul, affecting both private life and childhood. Special attention is devoted to Lesia Mushketyk’s translation strategies, including her use of free verse, the partial preservation of rhyme through compensation, and the rendering of grammatical features of Hungarian, particularly the inessive suffixes (-ban, -ben) and the sublative suffixes (-ra, -re), which contribute to the rhythmic and semantic structure of the original text. Selected examples illustrate a range of translation transformations, including semantic development, grammatical substitutions, and lexical additions, all of which serve to reproduce the expressive force and emotional intensity of the source text. Lesia Mushketyk’s translation successfully conveys the atmosphere of the original and communicates to Ukrainian readers the striking lines of this lament-like poem. The article also emphasises the continuing relevance of the poem in the context of contemporary threats to democracy and the growing presence of authoritarian tendencies worldwide. It concludes that the translation adequately recreates the atmosphere of the original and its appeal for freedom, while remaining the first complete Ukrainian translation of the poem.

Actions (login required)

View Item