Beszélőváltások során használt diskurzusjelölők a magyar spontán beszédben

Dér, Csilla Ilona (2012) Beszélőváltások során használt diskurzusjelölők a magyar spontán beszédben. BESZÉDKUTATÁS, 2012 (1). pp. 132-143. ISSN 1218-8727

Preview

Text Beszedkutatas_2012.pdf Download (443kB) | Preview

Abstract

A spontán beszédre irányuló vizsgálatok rámutattak, hogy a beszélőváltási szándékot, illetve magát a szóátadást és szóátvételt a beszélők többféleképpen képesek kifejezni: pragmatikai, szemantikai, fonetikai és szintaktikai eszközökkel és ezek kombinációival (pl. Sacks et al. 1974, Stephens – Beattie 1986, Németh 2007-2008, Bata 2009, Lerch 2011). A tanulmány az e célból használt diskurzusjelölők (pl. na, de, úgyhogy, tehát) gyakoriságát és típusait vizsgálja meg a BEA adatbázis 20 különböző társalgásában (20–70 év közti adatközlők, 10 nő–10 férfi), a következő kérdésekre keresve a választ: Milyen arányban használnak a beszélők diskurzusjelölőket a beszélőváltások során szóátadási és -átvételi céllal? Igaz-e, hogy a magyar nyelvben a pragmatikai eszközökkel történő beszélőváltás csak kismértékben figyelhető meg más eszközök használatához képest (vö. Lerch 2011)? Milyen egyéb funkciókat hordoz(hat)nak a szóátadási és szóátvételi szándék mellett ezek a nyelvi elemek? Mennyire meghatározó az előbbi funkciójuk egyéb diskurzusirányító szerepeik mellett?

Actions (login required)

Edit Item