A magyar politikatudomány tradíciói a két világháború között = Traditions of Hungarian political science between two world wars in 20th century

Csizmadia, Ervin (2010) A magyar politikatudomány tradíciói a két világháború között = Traditions of Hungarian political science between two world wars in 20th century. Project Report. OTKA.

Preview

PDF 69072_ZJ1.pdf Download (1MB)

Abstract

A kutatás kezdetén megfogalmazódott az a hipotézis, hogy a magyar politikatudomány két háború közötti alakulását, a szellemi irányzatok megszerveződését és intézményesedését lehetetlen önmagában, nemzetközi hatásoktól függetlenül elemezni. A nemzetközi összehasonlító vizsgálat kétséget kizáróan kimutatta, hogy az angolszász típusú nyugati politikatudomány és a hazai között a fő különbség a politikai gondolkodás és a politikai cselekvés világos elhatárolódásában keresendő. Az angolszász világban jóval a felvilágosodás korát megelőzően masszív politikai filozófiai tradíció alakul ki, amely mind mélyrehatóbban kijelöli a politikáról való gondolkodás tudományos szabályait. Ezzel szemben Magyarország nincs ilyen filozófiai előzmény, nemzedékeket szocializáló tapasztalat, s ezért a politikatudomány a politikai cselekvés egy lehetséges eszközeként teremtődik meg, s nem áll távol más agitatív írásos műfajoktól (pl. a publicisztikától). Ugyanakkor a helyzet nem ennyire feketén-fehér, hiszen a két háború közötti időszak tudósnemzedéke igyekszik beemelni ebbe a tradícióba az angolszász tudományos iskolák eredményeit (például a politikai pszichológiát), noha a domináns irány továbbra is a németes államtan marad. A kutatás jól azonosítható módon jelzi továbbá, hogy a manapság kurrens politikatudományi témák forrásvidéke (pártok, kormányzás, közvélemény) is erre a periódusra tehető, tehát a hagyomány folytonossága kimutatható. | At the beginning of the research the hypothesis was worded that it is impossible to analyse the development of Hungarian political science, the organisation of its intellectual directions and its institutionalisation during the inter-war period in itself, without the international influences. The international comparative study has demonstrated beyond doubt that the main difference between the Anglo-Saxon type of Western political science and the domestic one could be sought for in a clear separation between political thinking and political action. In the Anglo-Saxon world a massive political philosophical tradition emerged much before the age of Enlightenment, which had been outlining the scientific rules of thinking about politics with increasing profundity. Whereas in Hungary there had been no such philosophical antecedent, therefore political science was created as a possible tool for political action, and it was not far from other written genres of an agitating nature (such as journalism). At the same time the situation was not so clearly black-and-white because the scholarly generation of the inter-war period made efforts to incorporate the results of the Anglo-Saxon schools (such as political psychology) into this tradition even though the dominant trend continued to be the German kind of the study of the state.

Actions (login required)

Edit Item