Lehet-e a vizuális mentális kép kétértelmű? A képesség és a gyakorlás hatása = Can visual mental image be ambiguous? Effects of ability and practice

Séra, László and Dósa, Zoltán and Révész, György (2010) Lehet-e a vizuális mentális kép kétértelmű? A képesség és a gyakorlás hatása = Can visual mental image be ambiguous? Effects of ability and practice. Project Report. OTKA.

Preview

PDF 69198_ZJ1.pdf Download (78kB)

Abstract

A kétértelmű ábrák észlelésével és mentális átalakíthatóságával kapcsolatban, két irányban végeztünk kutatásokat. Kimutattuk a mentális forgatás gyakorlásának és a teszttel mért képzeleti tárgymanipulációs képesség hatását a kétértelmű ábrák képzeleti újraértelmezésére. Mentális forgatással, fixációs váltással, illetve a referenciakeret átszervezéssel megoldható feladatokban egyaránt találtunk sikeres újraértelmezési kivitelezéseket, s részben alátámasztottuk a mentális forgatás kiemelt részfolyamatának szerepét (1). Más adataink szerint a téri szerkezet képzeletben átalakítható. A síkbeli értelmezést dimenzióváltással térbeli értelmezésre való átváltási feladatot a személyek többsége csak a lerajzolt mentális kép alapján tudta megoldani. A tudás szerepe sem elhanyagolható (2). A kutatás másik vonalán kétértelmű ábrák észlelési megfordulásának fejlődését vizsgálva rámutattunk, hogy a megfordulás komplex, észlelés-alapúnak tartható folyamatához, megfelelő fejlődési szinten a lehetséges kétféle értelmezés megértésén túl, a központi végrehajtó működéséhez köthető szelektív figyelmi, gátlási, figyelemváltási és mentális képzeleti képességek is hozzájárulnak. A spontán megfordulások előfordulása, a kétnyelvű gyerekek "fordított világ" feladat eredményei, valamint a firkarejtvény feladat teljesítési szintje és a gyenge korrelációja az észlelési megfordulásokkal alapján az eredeti naív tudatelméleti értelmezés nem kielégítő (3- 4). | The studies of perception and re-interpretation of ambiguous figures has two directions. We try to find the role of practice of mental operations that contribute to the reinterpretation of previously shown ambiguous figures in mental imagery tasks. There are people who are successful in re-interpreting figures, whereas it becomes obvious that the practice of mental rotation enhances performance. This effect cannot explicitly be explained re-interpreting rotated figures. Moreover, performance increases in specific groups. This suggests the unequal transfer of the sub-components of mental rotation. Secondly, two experiments were done with children (3.5-9 yrs). 1. We assessed the proportion of the spontaneous reversal of images, and the relationship between the reversal of the informed condition ambiguous figures, and the results of theory of mind tests, and those of tests assessing interpretation differences (False Belief, Droodle task). Results: 5-9 year old children are able to experience spontaneous reversal, whereas informations about ambiguity facilitated the perception reversals of 4-5 year-old children. Weak correlation was found between the scores of the Droodle task and perception of reversal. 2. Our findings from monolingual and bilingual children indicated that selective attention, inhibition, attentional switch and mental imagery abilities were connected to the central executive function also contribute to the complex perception-based process of reversal.

Actions (login required)

Edit Item