OXIDATÍV STRESSZ ÉS GESZTÁCIÓS DIABÉTESZ

Horváth, Eszter Mária (2014) OXIDATÍV STRESSZ ÉS GESZTÁCIÓS DIABÉTESZ. In: Oxidatív stressz és betegségek. Szent István Egyetemi Kiadó, Gödöllő. ISBN 978-963-269-500-6

Preview

Text A Könyvfejezet_Realtekbe.pdf Download (217kB) | Preview

Abstract

A gesztációs diabétesz mellitusz (GMD), mely a szénhidrátháztartás terhesség során felismert zavara, a terhességek átlagosan 2-6%-át érinti. A GDM szövődményei egyaránt veszélyeztetik az anyát és a magzatot. Az anyai szövődmények között szerepel a magasabb metabolikus és kardiovaszkuláris kockázat a későbbi élet során, melyet egyes megfigyelések alapján az egészséges terhességek is növelhetnek. Az emelkedett oxigén és nitrogén eredetű szabadgyökök termelése és a csökkent antioxidáns kapacitás az oxidatív-nirozatív stressz jellemzői. Az ilyen körülmények között kialakuló DNS törések aktiválják a sejtmagban található poli(ADP-ribóz)polimeráz enzimet (PARP), mely segíti a hiba kijavítását. A PARP NAD+ igényes működése miatt azonban túlaktiválódása a sejt energiaraktárainak kimerüléséhez, illetve a sejt nekrózisához vezethet. Ismert, hogy ezek a folyamatok fontos szerepet játszanak az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú cukorbetegség és a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy az oxidatív-nirozatív stressz növekedése egészséges terhességben is megfigyelhető. Az oxigén eredetű szabad gyökök, illetve olyan gáz természetű molekulák, mint a nitrogén- monoxid (NO) és a kénhidrogén (H2S) fontos szerepet játszanak a placentációban és a placenta alacsony vaszkuláris ellenállásának kialakításában. A placenta megnövekedett ellenállása akár előre is jelezheti a terhességi szövődmények, például a GDM későbbi kialakulását. Ismert, hogy GDM-ben emelkedett oxidatív-nirozatív stressz és csökkent antioxidáns kapacitás figyelhető meg mind a placenta és a köldökzsinór szöveteiben, mind az anyai és magzati vérben. Ez az eltérés szerepet játszhat a betegség patogenezisében, illetve olyan korai szövődmények kialakulásában, mint a preeclampsia vagy intrauterin retardáció. GDM-ben alkalmazható antioxidáns terápiával kevés tanulmány foglalkozik, azonban az oxidatív stresszt csökkentő diéta hasznosnak bizonyult a betegség lefolyására. Saját eredményeik alapján a nirozatív stressz és a PARP aktiváció az egészséges terhesség előrehaladtával nő, azonban GDM-ben a PARP aktiváció korábban és nagyobb mértékben jelentkezik. A PARP aktivitás emelkedése összefüggést mutat az orális glükóztolerancia teszt két órás értékével. Egy másik munkacsoport összefüggést talált a kialakult DNS törések magas szintje és a GDM kialakulásának kockázata között. Ez felveti annak lehetőségét, hogy a terhesség korai időszakában mért emelkedett oxidatív-nirozatív stressz előre jelezheti a GDM későbbi kialakulását. A terhesség során jelentkező magas oxidatív-nirozatív stressz amellett, hogy olyan hosszabb távú elváltozásokat hozhat létre, mint az a. carotis communis intima:media arány megváltozása, a szülést követően is fennmaradhat. Így az emelkedett oxidatív stressz egyrészt a terhesség során indukált eltéréseken keresztül, másrészt fennmaradása esetén az azt követő folyamatokban való részvétele során szerepet játszhat a korábban GDM-ben szenvedő illetve multipara asszonyok magas metabolikus és kardiovaszkuláris kockázatának kialakulásában.

Item Type:	Book Section
Additional Information:	,,Oxidatív stressz és betegségek'' Országos Konferencia, 2014. november 6-7., Budapest
Subjects:	R Medicine / orvostudomány > R1 Medicine (General) / orvostudomány általában
Depositing User:	Dr. Eszter M. Horváth
Date Deposited:	26 Sep 2015 00:19
Last Modified:	27 Sep 2015 04:41
URI:	http://real.mtak.hu/id/eprint/28141

Available Versions of this Item

• OXIDATÍV STRESSZ ÉS GESZTÁCIÓS DIABÉTESZ. (deposited 26 Sep 2015 00:19) [Currently Displayed]

Actions (login required)

Edit Item