Felvetések a Budapesti történeti gyárépületek homlokzati kialakításával kapcsolatban

Pilsitz, Martin (2016) Felvetések a Budapesti történeti gyárépületek homlokzati kialakításával kapcsolatban. Építés - Építészettudomány, 44 (1-2). pp. 25-43. ISSN 0013-9661

Preview

Text 096.2016.44.1-2.3.pdf Download (590kB) | Preview

Abstract

Míg a történeti gyárépületek alaprajzi kialakítása és az egyes épületek telephelyen belüli elhelyezése alapvetően a célszerűség elvét követte, az építmények homlokzati megoldásai számos esetben ettől eltérően kerültek kialakításra, amivel kapcsolatban már eddig is számos elmélet és értelmezés született. A budapesti történeti gyárépületek példáján keresztül vázolom fel, hogy milyen – a műszaki szükségszerűségen túlmutató – tényezők befolyásolták a történeti gyárépületek külső kialakítását. Az adott építési helyszínek építészeti sajátosságai mellett ezek közé a tényezők közé sorolom a korszakban megrendezett ipari kiállításokat is, amelyek véleményem szerint a fokozottan reprezentatív megjelenés iránti növekvő igény felkeltésével komoly befolyással bírtak a történeti gyárépületek külső kialakítására. A Feszl Frigyes életművének fontos részét képező, 1860-ban épült kőbányai Dreher Sörfőzde homlokzatát is elemzem. Fontos szempontként vizsgálom, hogy miként gyakoroltak befolyást a 19. században megjelenő és egyre népszerűbbé váló ipari kiállítások a korabeli budapesti gyárépületek homlokzati kialakítására. A Zwack Likőrgyár építészeti fejlődéstörténetének vizsgálata keretében kitérek a korszak történeti gyárépületeinek városi térben megjelenő homlokzatai és a környező köztér között feszülő kölcsönhatás izgalmas szempontjaira is. Egyúttal újabb szemponttal bővítem azoknak a feltételeknek a körét, amelyek teljesülése esetén a történeti ipari épületek homlokzatai napjainkban műemléknek tekinthetők.

Actions (login required)

Edit Item