A nitrogén, réz és molibdén kezelések hatása a tritikáléra

Kádár, Imre (2016) A nitrogén, réz és molibdén kezelések hatása a tritikáléra. Agrokémia és talajtan, 65 (1). pp. 17-30. ISSN 0002-1873

Preview

Text 0088.2016.65.1.2.pdf Download (509kB) | Preview

Abstract

1992-ben mészlepedékes csernozjom vályogtalajon beállított szabadföldi kísérletben vizsgáltuk a nitrogén, réz és molibén elemek közötti kölcsönhatásokat tritikáléval. A termőhely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 5% körüli karboná-tot és 20% körüli agyagot tartalmazott. A talajelemzések alapján a terület jó Ca-, Mg-, K- és Mn-, kielégítő Cu-, valamint gyenge-közepes P- és Zn-ellátottságú volt. A talajvíz 13–15 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. A tenyészidő kilenc hónapja alatt azonban 379 mm eső hullott, közepes csapadékellátottságot biztosítva a tritikálénak. A kísérletet 4N x 3Cu = 12 kezelés x 3 ismétlés = 36 parcellával állítottuk be osztott parcellás (split-plot) elrendezéssel. A N-trágyázás 0, 100, 200, 300 kg·ha^-1, a Cu-trágyázás 0, 50 és 100 kg·ha^-1 adagokat jelentett Ca-NH₄NO₃, illetve CuSO₄ formájában. A kísérlet ötödik évében a 15 m hosszú parcellákat megfeleztük és 1 m-es úttal elválasztottuk. A kísérlet így sávos split-plot elrendezésűvé vált 72 parcellával (4N x 3Cu x 2Mo = 24 kezelés x 3 ismétlés). A 48 kg·ha^-1 molibdént (NH₄)₆Mo₇O₂₄x4H₂O formában alkalmaztuk. A vizsgálat fontosabb eredményei az alábbiakban foglalhatóak össze.: A 100 kg·(ha·év)^-1 N-adagok a szemtermést 4,1 t·ha^-1-ról 5,7 t·ha^-1-ra növelték, míg az ennél nagyobb adagú N-, Cu- és a Mo-trágyázás is hatástalan maradt. Levéldiagnosztikai szempontból a B<sc>ERGMANN</sc> (1992) által az őszi búzára javasolt optimális elemtartalom értékek (2,3–3,8% N, 3,3–4,5% K, 0,35–1,00% Ca, 0,25–0,50% P, illetve 0,10–0,23% Mg) megfelelő alapot jelenthetnek a tritikále tápláltsági állapotának megítéléséhez, a bokrosodásvégi hajtás összetétele alapján. A bőséges nitrogénkínálattal látványosan emelkedett a betakarításkori szalma N, K, Ca, Mg, S, P, Na, Mn, Ba, Sr, B és Pb koncentrációja. A szemtermés esetében a N, S, Ca és Mn beépülését a N-trágyázás igazolhatóan serkentette. A N x Cu kezelések nyomán megkétszereződött a hajtás és a szalma N-készlete. A Mo-trágyázott talajon a szalmában három, a szemben két nagyságrenddel nőtt meg a Mo-koncentráció. A N-kínálattal a beépült Mo mennyisége további 50%-kal emelkedett. A 11 t·ha^-1 légszáraz földfeletti biomasszába kereken 177 kg N, 84 kg K, 27 kg Ca, 24 kg P, 16 kg S és 11 kg Mg épült be. Az 1 t szem + a hozzátartozó mellék-termés úgynevezett fajlagos elemtartalma átlagosan az alábbiak szerint alakult.: 34 kg N, 19 kg K₂O, 10–11 kg P₂O₅, 7 kg CaO, 3–4 kg MgO. Adataink orientálhatják a szaktanácsadást a tervezett tritikále termés elemszük-ségletének számításakor.

Actions (login required)

Edit Item