Az Akadémia épülete a városban

Koszorú, Lajos (2015) Az Akadémia épülete a városban. Építés - Építészettudomány, 43 (3-4). pp. 181-207. ISSN 0013-9661

Preview

Text 096.2015.43.3-4.5.pdf Download (1MB) | Preview

Abstract

A tanulmány célja a spontán és tervezett folyamatok hatásának bemutatása a város területi növekedésében és szerkezetének alakulásában, a Széchenyi tér történetén keresztül. A városrészek, terek, épületek kölcsönhatásban történő változásának — evolúciójának — elemzése segít megérteni környezetünk alakulásában a változás és állandóság dinamikáját. E példa megmutatja egy adott hely tágabb városszerkezeti összefüggéseinek és azok változásának hatását — a hely kiépítésére, funkcióira, és a helyet meghatározó elemek időbeni alakulására. A Széchenyi tér térsége a városfalon kívüli, áradásokkal fenyegetett lapályból Pest gyorsan fejlődő elővárosává, majd kerületévé válik. A hajózás meghatározó korszakában kereskedelmi, logisztikai, átkelési hídfőként indul fejlődésnek, magához vonzva a kompatibilis funkciókat. A korai városrendezési tervek alapján nagyléptékű klasszicista városrész épül föl, melynek betetőzése a Lánchíd. Ez a Kárpát-medencei állandó átkelési lehetőség mintegy 30 éven át stratégiai és gazdasági szempontból nagy helyzeti előnyt jelentett e városrész kiépülése terén és komoly vonzerőt gyakorolt mind az államigazgatási, mind a gazdasági, mind pedig a civil szerveződések megtelepedésére. Az Akadémia megépítése hozta létre az építészeti teret — lezárva a városszerkezet-alakítás első ciklusát —, majd a kiegyezéssel előtérbe került a reprezentativitás, a korszellemnek megfelelő, felfokozott emlékhely tematika. A vasútkorszak más városrészek gyors fejlődését eredményezte. A tér fejlődése a 20. század első évtizedeiben vett új lendületet, a klasszicista épületek az Akadémia léptékéhez igazodó új házakra cserélődtek. A korai szocialista korszak nagy lendülettel tervezte a Duna-part modernizációját, melyből csak az 1970-es évek közepére valósult meg a Spenót ház, majd két új szálloda, és eközben az autós korszak — a szerkezetalakítás második ciklusa — elfoglalta a teret, a Lánchídra vezetve regionális forgalmakat. A 21. sz. elején lecserélődött a 30 éve épült irodaház, funkciót váltott a Gresham-palota, és a környék magas státusának megfelelő funkcionális szerkezet erősödött meg, miközben a tér egyre inkább leszakadt megújuló környezetének minőségétől. A Budapest Szíve Programban a térre vonatkozó koncepció a város és a Belváros új kontextusának, a térség letisztult funkcióinak megfelelően a gyalogos és gépjárműforgalmi fókuszú térrészek kiegyensúlyozásával adta meg az „épület és tér kapcsolatának” új kereteit.

Actions (login required)

Edit Item