Kereskedelemelmélet és magyar agrárkereskedelem = International trade theory and the Hungarian agricultural trade

Ferto, Imre and Nemes, Gusztáv and Podruzsik, Szilárd and Szabó, Gábor (2006) Kereskedelemelmélet és magyar agrárkereskedelem = International trade theory and the Hungarian agricultural trade. Project Report. OTKA.

Preview

PDF 37868_ZJ1.pdf Download (67kB)

Abstract

CMS modell azt mutatja, hogy Magyarország általános versenyképessége az EU-ban és a világpiacon csökkent, Az agrárkereskedelem speicalizációja vegyes képet mutat. Eredményeink szerint a vizsgált időszakban a kereskededelem szerkezete konvergált Csehországban, Magyarországon, Litvániában, Lengyelországban és Szlovéniában, míg a polarizálódott Észtországban, Lettországban és Szlovákiában. Az egyes csoortokban a B indexek nagyobb változékonyságot mutattak. Meglehetősen nagy annak a valószínűsége, hogy egy termékcsoport specializációja csökkenjen, míg annak növekedésére az esély változó. A kutatás ágazaton belüli kereskedelmet vizsgálta Magyarország és az Eu között. Az ágazaton belüli kereskedelmet horizontális és vertikális összetevőire bontjuk az egységértékek alapján. Eredményeink azt mutatják, hogy a vertikális típusú kereskedelem meghatározó a teljes ágazaton belüli kereskedelemben a mezőgazdasági termékek esetében. Pozitív kapcsolatot találunk a tényezőellátottság és a vertikális ágazaton belüli kereskedelem között. Megmutatjuk továbbá, hogy a jövedelemelosztásnak nincs szignifikáns hatása, míg a távolság csak az N típusú vertikális differenciált modellt befolyásolja. Továbbá, a regressziós elemzésben az ágazaton belüli kereskedelem különböző mérőszámai közül az ágazaton belüli kereskedelem szintje jobb függő változónak bizonyult, mint az ágazaton belüli kereskedelem foka, illetve aránya. | Constant Market Share analysis indicates that Hungary?s general competitiveness in EU and world markets fell. The extent of trade specialisation exhibits a mixed trend; Our results suggest that trade pattern has converged in Czech Republic, Hungary, Lithuania, Poland and Slovenia, while it polarised in Estonia, Latvia, and Slovakia over the period. For particular product groups, the indices display greater variation. They are stable for product groups with comparative disadvantage, but product groups with weak to strong comparative advantage show significant variation. The research investigates intra-industry trade (IIT) in agri-food products between Hungary and the EU. Intra-industry trade is separated into its horizontal and vertical components on the basis of differences in unit values. Results show vertical type trade is predominant in total IIT of agri-food products. We find a positive relationship between factor endowment and vertical IIT. It is also shown that variation in income distribution has no significant effect, and distance affects significantly only N models of vertical IIT. More importantly, using a measure of IIT that reflects the level of trade produces better regression results than those based on the degree or share of IIT. The model relating to Hungary?s vertical IIT in agri-food products yields the most promising results in terms of explanatory power.

Actions (login required)

Edit Item