Magyarország a Kárpát-medence közepén: a fenntarthatóság egyes térbeli összefüggései [=Hungary in the Centre of the Carpathian Basin: Some Regional Interrelations of Sustainability]

Fleischer, Tamás (2002) Magyarország a Kárpát-medence közepén: a fenntarthatóság egyes térbeli összefüggései [=Hungary in the Centre of the Carpathian Basin: Some Regional Interrelations of Sustainability]. VÍZÜGYI KÖZLEMÉNYEK, 84 (1). pp. 125-136. ISSN 0042-7616

Preview	PDF (English translation) KARPAMED_020505an.pdf - Supplemental Material Download (148kB)
Preview	PDF (scanned version) fleischer_magyarorszag-a-karpat-medence-kozepen_vizugyikozl02-1.pdf - Published Version Download (13MB)

Abstract

Magyarország medence-helyzete számos különböző szempontból - éghajlat, mezőgazdaság, közlekedés - meghatározó kiinduló adottság, de a medence-helyzet talán semelyik másik ágazatban nem olyan döntő jelentőségű, mint a vízgazdálkodás területén. Szinte nincs olyan, hazai vízgazdálkodással foglalkozó tanulmány, amelyik ne hivatkozna már első megállapításai között arra a tényre, hogy az ország felszíni vizeinek 95 %-a határainkon túlról érkezik Magyarországra. Ez az indítás minden esetben az ország vízrajzi kiszolgáltatottságát hivatott alátámasztani. Úgy látjuk, hogy e mutatószámnak az adott kontextusban való állandó ismételgetése tulajdonképpen elfedi és megakadályozza azt, hogy a medence területén kialakuló vízháztartás tényleges összefüggéseit és problémáit a széles közvélemény számára is érthető módon és megfelelő keretekben lehessen megtárgyalni. Állításunk szerint az idézett arányszám tételesen sem igaz, pontosabban félrevezetően utal a 100 % jelentőségére, emellett a felvetés módja minden esetben azt a látszatot kelti, mintha arra kellene törekednünk, vagy legalább is az volna a jó, ha a 95 %-os arány csökkenne. Ezzel szemben, állításunk szerint e jónak tekintett iránnyal éppen ellentétesek a valódi érdekeink. Míg a vízgazdálkodásban a medence-tulajdonságok stratégiai kezelését megállapításunk szerint a hátrányos tulajdonságok túlhangsúlyozása jellemzi, addig a hivatalos hazai közlekedési stratégiáról (Közlekedéspolitika 1996) elsősorban az mondható el, hogy figyelmen kívül hagyja a térség medence-jellegét és elsősorban a terület jó átjárhatóságára, keresztezhetőségére koncentrál. Az a közlekedéspolitika, amelyik külföldi igényekre, remélt támogatásokra, vagy bármiféle egyéb megfontolásokra hivatkozva kizárólagosságot biztosít a külső megközelíthetőség és az átszelhetőség kiépítésének, elhitetve magával, hogy a belső elérhetőséget ennek eredményeire alapozva képes lesz később kialakítani, maga teremti meg a térség teljes kiszolgáltatottságát a külső szempontoknak. Érdemes észrevenni, mennyire hasonló gondolkodási sémát követ a medence szempontjából a nagy közlekedési folyosók prioritásként történő kiépítése a százados folyószabályozási lépésekkel! Mindkét esetben felhagyjuk a mellékágakat (az alsóbbrendű hálózatokat, a hajszálereket) vagyis a térségi kiszolgáló elemeket, és az áramlatokat néhány szűk csatornába kényszerítjük, azzal a jelszóval, hogy a mennyiségi áramlatok továbbítása így racionálisabb, biztonságosabb, gyorsabb, és azok kevésbé zavaróak. Ez az érvelés nem nélkülözi a logikát, és mi sem állítjuk, hogy azoknak az áramlatoknak a számára, amelyek valóban csak áthaladnak az országon, ne lenne szükség ilyen csatornák kialakítására. A problémát abban látjuk, amikor ez a logika túlzott prioritást kap, és a térségi kiszolgálás teljes egészében alárendelődik a fenti szempontoknak. Ez az írás csak azt a feladatot vállalta magára, hogy az ország medence-jellegének végiggondolásán keresztül felhívja a figyelmet egyes ágazatokban mára megcsontosodott és szilárd kiindulópontként tekintett szlogenek és rész-igazságok átgondolásának a szükségességére, illetve annak a veszélyére, hogy a minduntalan ismételgetett összefüggéseket vitathatatlan igazságként fogadjuk el. Nem tekintettük feladatunknak azt, hogy koncepciót vázoljunk fel a felvetett ágazati problémák meg-oldására. [English, German and Russian summary: see at the end of the Hungarian full-text]

Actions (login required)

Edit Item