Nyugdíjba vonulási szabályok Magyarországon – nyertesek és vesztesek

Czeglédi, Tibor and Simonovits, András and Szabó, Endre and Tir, Melinda (2016) Nyugdíjba vonulási szabályok Magyarországon – nyertesek és vesztesek. KÖZGAZDASÁGI SZEMLE, 63 (12). pp. 1261-1288. ISSN 0023-4346

Preview

Text 01_CzeglediSimonovitsSzaboTir_A_u.pdf Download (1MB) | Preview

Abstract

A tanulmány a nyugdíjrendszer azon két szabályával foglalkozik, amely meghatározza, hogyan növekszik a kezdőnyugdíj: 1. a befizetett járuléktól és 2. a nyugdíjba vonulási életkortól függően. Vízmértékül az eszmei számla szolgálhat, amely egy életbiztosítási–­életjáradékos kény­szer­meg­ta­karí­tási rendszert utánoz. Általánosabban rugalmas korhatárról beszélünk, ha mind a szolgálati idő, mind a nyugdíjba vonulási kor emelése jelentősen növeli a nyugdíjjáradékot, s ezzel ösztönöz a nyugdíjba vonulás idejének rugalmas megválasztására. Hibás elképzelések miatt ez a megközelítés Magyarországon csak nagyon torz formában érvényesül. Korábban egy engedékeny szabály szerint az átlag fölötti szolgálati idő esetén az előrehozott nyugdíjba vonulás nem csökkentette a nyugdíjat. Jelenleg két kiegészítő szabályt kell kiemelnünk a) a kivételező: 2011 óta a Nők40 keretében minden nő, akinek a jogviszonya eléri a 40 évet, teljes előrehozott nyugdíjat kap, b) a merevítő: 2012 óta az a) kategórián kívül senki sem mehet a korhatár alatt nyugdíjba – még csökkentett előrehozott nyugdíjjal sem. Bevonva a keresetek és a nyugdíj közötti kapcsolatot megteremtő szabályt is, a rugalmas esethez képest értékeljük a korábbi és a jelenlegi szabályok melletti nyerteseket és veszteseket.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: H55, I14, J26.

Actions (login required)

Edit Item