Aspects of Social Sustainability in Cases of Building Rehabilitations in Central Europe

Kóródy, Anna and Vukoszávlyev, Zorán (2014) Aspects of Social Sustainability in Cases of Building Rehabilitations in Central Europe. Építés - Építészettudomány, 42 (3-4). pp. 287-333. ISSN 0013-9661

Text eptud.42.2014.3-4.10.pdf Restricted to Repository staff only until 30 September 2034. Download (6MB)

Abstract

The paper analyses the role of building rehabilitations based on the three pillars of sustainability: environmental consciousness, economic sustainability and social responsibility; to verify that all these aspects of sustainable development are accentuated in the rehabilitation of historic buildings. Beyond these aspects the study emphasizes the particular criteria of social sustainability highlighting the significance of contemporary use and conversion of built heritage. In the issue of historical continuity — local identity the tradition is displayed as a determinative element of the image of the local community. Related to the search for local identity the continuity of built heritage may be dominant for a population — especially in Central Europe where because of the specific political background the appearance of modernism equaled a cultural rupture. Exploring the question of urban continuity — fitting it can be established that built heritage preserved by current usage enriches the city with connotational contents providing reference points in space and time for the local community. The third subtopic, the issue of functional continuity — functional change investigates the idea of integrated monument protection, emphasizing the importance of continuous usage of the heritage that is elemental for the sustainability of a monument. The examples presented in the paper, the high-quality, well-functioning projects from the last 10 years of Central European architecture justify the raison d’etre of building rehabilitations. | A tanulmány a fenntarthatóság hármas egysége: a környezettudatosság, a gazdasági fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás szempontjai alapján vizsgálja az épületrehabilitációk szerepét, és azt kívánja igazolni, hogy ezek a fenntartható fejlődést szolgáló aspektusok mind hangsúlyozottan jelennek meg történeti épületek rehabilitációjakor. Ezen szempontokon túl a tanulmány a társadalmi fenntarthatóság sajátos szempontjait emeli ki, kihangsúlyozva az épített örökség mai felhasználásának, átalakításának jelentőségét. A történeti folytonosság — helyi identitás kérdéskörében a hagyomány mint a helyi közösség önképének meghatározó eleme jelenik meg. A helyi identitáskereséssel összefonódóan az épített örökség történeti folytonossága meghatározó lehet egy nép számára — különösen Közép-Európában, ahol a társadalom számára a modernizmus a sajátos politikai háttérből fakadóan törést jelentett. A városszöveti folytonosság — illeszkedés vizsgálatával kimutatható, hogy a mai használatba átmentett épített örökség a múlt emlékeit hordozva konnotációs tartalmakkal gazdagítja a várost, térbeli és egyúttal időbeli tájékozódási pontokat nyújt a helyi közösségnek. A harmadik résztéma, a használati folytonosság — funkcióváltás kérdésköre az integrált műemlékvédelem fogalmát járja körbe, kiemelve az örökség folyamatos használatának fontosságát, ami alapvető szükséglete egy emlék fenntarthatóságának. A tanulmányban bemutatott példák az utóbbi tíz év közép- európai építészetéből kiemelt, magas színvonalú, jól működő projektek, amik az épületrehabilitációk létjogosultságát igazolják.

Actions (login required)

Edit Item