A nemzettel való azonosulás magyar kérdőíve = Identification with the national in-group: A Hungarian questionnaire

Szabó, Zsolt and László, János (2014) A nemzettel való azonosulás magyar kérdőíve = Identification with the national in-group: A Hungarian questionnaire. Magyar Pszichológiai Szemle, 69 (2). pp. 293-318. ISSN 0025-0279

Text mpszle.69.2014.2.1.pdf Restricted to Repository staff only until 30 June 2034. Download (251kB)

Abstract

A nemzeti azonosulás nehezen kezelhető, mérhető változó. A kezdeti, egydimenziós azonosuláskutatások ellentmondásos eredményekhez vezettek. Úgy tűnik, hogy a nemzeti azonosulás egydimenziós megközelítése sem konceptuálisan, sem empirikusan nem állja meg a helyét (összefoglalóan <sc>Ashmore</sc>, <sc>Deaux</sc> és <sc>McLaughlin-Volpe</sc>, 2004). Kutatásunk első szakaszában egy, a magyar nemzeti azonosulást vizsgáló kérdőívet alakítottunk ki. Az adatainkra végzett faktoranalízis eredményeként olyan kétfaktoros azonosulási modellt kaptunk, amely leginkább <sc>Roccas</sc>, <sc>Klar</sc> és <sc>Liviatan</sc> (2006) kétdimenziós azonosulási modelljének feleltethető meg. Ez a modell a társas identitás és a szelfkategorizációs elméletek (<sc>Tajfel</sc>, 1978; <sc>Turner</sc>, <sc>Hogg</sc>, <sc>Oakes</sc>, <sc>Reicher</sc> és <sc>Wetherell</sc>, 1987) mellett a nacionalizmus és a patriotizmus hagyományos felosztására épül (<sc>Adorno</sc>, <sc>Frenkelbrunswik</sc>, <sc>Levinson</sc> és <sc>Sanford</sc>, 1950; <sc>Kosterman</sc> és <sc>Feshbach</sc>, 1989; <sc>Staub</sc>, 1997). A kérdőív kialakítását és bemérését követően érvényességi vizsgálatokat végeztünk, amelyek megmutatták, hogy az azonosulás két különböző módja — a kötődés és a glorifikáció — eltérő módon kapcsolódik az olyan csoportalapú jelenségekhez, mint például a csoportalapú érzelmek, a csoportot felmentő stratégiák használata, vagy a külső csoport kompenzálására való hajlandóság a saját csoport agresszív fellépését követően. | Identification with one’s national in-group is difficult to measure. Unitary scales of in-group identification have led to contradictory results. It seems that unitary scales are inadequate both conceptually and empirically (for a review, see <sc>Ashmore</sc>, <sc>Deaux</sc>, &amp; <sc>McLaughlin-Volpe</sc>, 2004). In our studies, first, we have developed a Hungarian national identification questionnaire. We used confirmatory factor analysis to validate <sc>Roccas</sc>, <sc>Klar</sc>, &amp; <sc>Liviatan</sc>’s (2006) bi-dimensional model of in-group identification. This model separates two modes of identification: attachment and glorification. Theoretically this model is based on social identity theory, self-categorization theory (<sc>Tajfel</sc>, 1978; 1982; <sc>Tajfel</sc>, &amp; <sc>Turner</sc>, 1979; <sc>Turner</sc>, <sc>Hogg</sc>, <sc>Oakes</sc>, <sc>Reicher</sc>, &amp; <sc>Wetherell</sc>, 1987), and the traditional differentiation between patriotism and nationalism (<sc>Adorno</sc>, <sc>Frenkelbrunswik</sc>, <sc>Levinson</sc>, &amp; <sc>Sanford</sc>, 1950; <sc>Kosterman</sc>, &amp; <sc>Feshbach</sc>, 1989; <sc>Staub</sc>, 1997). Studies 2–3 demonstrated the predictive validity of the bi-dimensional model. Attachment and glorification has a different relationship to group-based phenomena such as group-based emotions, exonerating cognitions, compensation of out-groups after in-group aggression.

Actions (login required)

Edit Item