Pszichológusok és történészek. A pszichológiatörténet művelésének két célcsoportja és két műfaja = Psychologists and historians: Two target groups and two versions of writing history of psychology

Pléh, Csaba (2014) Pszichológusok és történészek. A pszichológiatörténet művelésének két célcsoportja és két műfaja = Psychologists and historians: Two target groups and two versions of writing history of psychology. Magyar Pszichológiai Szemle, 69 (3). pp. 547-565. ISSN 0025-0279

Text mpszle.69.2014.3.5.pdf Restricted to Repository staff only until 30 September 2034. Download (243kB)

Abstract

Az utóbbi negyed században a pszichológiatörténet művelésének is két jellegzetes attitűdje alakult ki. A hagyományos, klasszikus pszichológiatörténet-írás első lépéseitől (Dessoir, Baldwin) kezdve klasszikusaiig (Boring, Fraisse) szakmai önbemutatási célokat követ. Nem véletlen, hogy művelői is többnyire kiváló pszichológusok, s célja a szakmai szocializáció elősegítése pszichológusok számára. Az új történetírás, Ben-David, Kurt Danziger, Mitchell Ash, Martin Kusch munkáitól kezdve a pszichológiát mint tudományt s hivatást is hagyományos történeti módszerekkel s keretekben kezeli. Levéltári feltárást kombinál nagy léptékű társadalmi elemzéssel, s mindenképpen sine ira et studio a dolgot magát nézi: milyen részlépések vezetnek például a hipnózis sikereihez, milyen társadalmi kontextusban jelenik meg az alaklélektan „értelemkeresése” stb.A tanulmány amellett érvel, hogy a két hozzáállás nem kizárja, hanem kiegészíti egymást. A szakmán belüli és a történészi pszichológiatörténet-írás egyaránt felteszi, hogy az eszmék s gyakorlatok alakulásának három kontextusa s érintkezési felülete van: gondolatainkat mások gondolatai alakítják, de természetesen mások s az egész társadalom gyakorlata s elvárásai is, s eközben a változás az azt képviselő egyéni sorsok dinamikájában jelenik meg.Példákat mutatok be a magyar pszichológia történetéből a két megközelítés és a három terep alkalmazására. A kísérleti pszichológia megszületését kísérő, sőt Ben-David elemzésében megalapozó egzisztenciális feszültségek (a tudós orvosok álláskeresése) nálunk is megjelentek 100 éve, sőt ugyanez az attitűd alkalmazható a pszichológia, a magatartástudomány és a kognitív tudomány mai viszonyára. Az átfogó társadalmi tényezők megjelenésére a „belső pszichológiatörténetben” hazai példa is a gyermeklélektan s az iskolázás kapcsolata, melynek mai hullámai is jól láthatóak. A személyes sorsokat tekintve pedig a magyar pszichológia az életutak drámái közepette megőrzi a személyes és szakmai identitást a politika viharai közepette. Fontos emberi mondandója ez a látszólag intimkedő pszichológiatörténetnek a társadalom egésze számára. | During the last quarter of century two characteristic forms of doing history of psychology have taken shape. Traditional history writing in psychology from its firsts steps (Dessoir, Baldwin) to its classics (Boring, Fraisse) followed purposes of professional self consciousness raising. Its promoters not accidentally have been outstanding psychologists themselves, and their aim has been o assist the professional socialization of would be psychologists. The “New History writing” from the works of Ben-David, Kurt Danziger, Mitchell Ash, Martin Kusch on, treats psychology both as a science and as a profession with the traditional methods and frames of history writing. Archival research is combined here with a large scale social history analysis, and in any case sine ira et studio it takes a look at the historical issue itself, independently of its later fate within the profession: what social factors were facilitating e.g. the success of hypnosis, what is the social context of the ‘search for meaning’ in Gestalt psychology and so on.The paper argues that the two attitudes do not exclude each other. Rather, they do complement each other. History writing done by psychologists and by historians both assume that the formation of ideas and practices has three contexts and points of contacts: our thoughts are shaped by the thoughts of others, but they are also shaped by the practices and expectations of the entire society, and meanwhile changes appear in the dynamics of the individual actors’ life.I shoe some example form the history of Hungarian psychology for the use of these two approaches and three domains. Existential tensions around the birth of experimental psychology which even had a foundational role according to Ben-David (medical researchers looking for jobs) did appear in Hungary a good hundred years ago as well, and the same attitude can be applied when analyzing contemporary relations between cognitive psychology, behavior science and cognitive science today. An example for the appearance of comprehensive social factors in the “inner history of psychology” the example of relations between schooling and educational psychology also holds in Hungary as well, with its fluctuations up to our days. Regarding personal lives, Hungarian psychology shows good examples for the preservation of personal and professional identity amongst the storms of political and social life. This has important human messages for the seemingly intimate history of psychology for the entire society.

Actions (login required)

Edit Item