Textúra háromszor

Cságoly, Ferenc (2011) Textúra háromszor. Építés – Építészettudomány, 39 (3-4). pp. 219-227. ISSN 0013-9661

Text eptud.39.2011.3-4.6.pdf Restricted to Repository staff only until 30 September 2031. Download (57kB)

Abstract

A három fogalom – struktúra, textúra, faktúra – esetében az összetartozás érdekesebb lehetőségnek tűnik, mint a megkülönböztetés. A közösségként értelmezett együttes fogalmi tartalmat jelölöm a textúra kifejezéssel, melyről három aspektusból beszélek. Ezek a szempontok személyesek, lehet hogy összefüggenek, de lehet, hogy nem. Úgy fogom fel a témát, mint Monet a roueni katedrálist vagy a londoni Parlamentet – szeretném megmutatni tartalmának sokszínűségét. A textúra és az ornamentika összevetését az emberi gondolkodás gyönyörű kettőssége, az értelmi és érzelmi viszonyulás harmóniája ihlette. Ráció és emóció egyformán lényeges szempontok. Azok a maradandóan értékes építészeti alkotások, amelyekben e kettő egymástól elválaszthatatlan egysége ragyog. A mi korunk diszharmonikus, az értelem kizárólagossága tette egyoldalúvá. A korszellem változásának hatására a szemlélet, a közgondolkodás, az oktatás megváltozhat, de az ember alapvető beállítottsága nem. Az érzelmi tartalmak megjelenítésének egyik lehetséges eszköze a ma építészetében a textúra. A skin felfogható úgy is, mint virtuális textúra. A virtuális világ az anyagok valóságától eltávolodva megteremti a maga művi felületeit. Érdekes megfigyelni azt a folyamatot, amelyben a valóságos világ eleven textúrái kódolt építészeti üzenetekké válnak. Ezek egyfelől az absztrakció lenyűgöző teljesítményei, de másfelől és ugyanakkor élettelen, ezáltal eleve időleges próbálkozások. Textúra és idő – költői kapcsolat. Mint a kagylóban a tenger zúgása, magában rejti az örök körforgás szimbolikáját, a folyamatos metamorfózis általános érvényességét. „A jó épület szépen öregszik” – mondta hajdani mesterem Jurcsik Károly, és azóta számtalan esetben beláthattam ennek igazát. A szép öregedés arcát pedig a textúrák rajzolják. | Concerning the three concepts of the conference – structure, texture, facture – it seems more relevant to stress what they have in common instead of looking for differences. I interpret this common conceptual content as a community, and mark with the expression texture, which I present from three aspects. These aspects are personal; they may or may not be connected. My approach to this theme is similar to that of Monet’s to the Rouen Cathedral or to the London’s Parliament – I intend to show its diversity. Comparison of texture and ornamentation is inspired by the beautiful duality of the human thought, by the harmony of sense and sensibility. Reason and emotion are equally important aspects. Architectural works have an eternal value only if the inseparably unity of these two aspects shows off. We live in a disharmonious time due to the monopoly of mind. Changes in Zeitgeist may cause changes in approach, in public opinion or in education, but not in the essential human attitude. The texture is one of the possible devices to bring up emotional contents in contemporary architecture. Skin can be interpreted also as a virtual texture. Virtual world creates its artificial surfaces away from the reality of materials. It is interesting to observe the process in which the living textures of the real world are converted into coded architectural messages. On the one hand they are the fascinating achievements of abstraction, but on the other hand they are lifeless, consequently temporary trials. Texture and time – the connection sounds poetically. As the roaring of the sea mussel, it entails the symbolism of eternal circle, the general validity of continuous metamorphosis. “Good buildings aging well” – as my master, Károly Jurcsik used to tell. Since then I realized his truth in many cases. Textures draw the face of beautiful aging.

Actions (login required)

Edit Item