Lárvaadatok a Dél-Alföld tegzesfaunájához (Trichoptera)

Móra, Arnold and Csabai, Zoltán (2002) Lárvaadatok a Dél-Alföld tegzesfaunájához (Trichoptera). Folia historico-naturalia Musei Matraensis, 26. pp. 263-267. ISSN 0134-1243

Preview

Text 1128457.pdf Download (57kB) | Preview

Abstract

A Dél-Alföld területén átfogó tegzesfaunisztikai vizsgálat csak egy esetben történt: a Fekete- Körös mellett elhelyezett fénycsapda anyagát dolgozta fel NÓGRÁDI és UHERKOVICH (1996). A gyűjtés anyagából 57 faj előfordulását bizonyították. További, szórványos előfordulási adatok találhatók FERENCZ (1974), NÓGRÁDI (1989), NÓGRÁDI és UHERKOVICH (1999), UHERKOVICH és NÓGRÁDI (1990, 1997), illetve UJHELYI (1971) munkáiban. Ezek alapján a vizsgált területről 66 faj előfordulásáról tudunk, ami a hazai fajszám 31%-a. A fajszám alapján a terület trichopterológiai szempontból (az alföldi viszonyokat is figyelembe véve) jól feltárt, de a gyűjtőhelyek számát tekintve (mintegy 10 lelőhely) rendkívül sok a „fehér folt“, és tegzeslárvák vizsgálatára egy esetben sem került sor. A lárvák vizsgálatát indokolja az a tény is, hogy több, innen leírt faj tipikusan hegyvidéki elterjedésű (pl. Glossosoma boltoni, Cheumatopsyche lepida, Mystacides azurea, Oecismus monedula), de vagy az imágók rendkívül jól repülnek, és így kerülhettek a fénycsapdába, vagy pedig egy-egy lárva vagy báb sodródhatott le a felső szakaszokról. Ezek a fajok biztosan nem állandó tagjai a vizsgált terület tegzesfaunájának. Amenynyiben arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy adott víztérben (és csak ott) milyen tegzesfajok élnek, a legbiztosabb megoldás a tegzeslárvák vizsgálata. Természetesen ez sem tökéletes, hiszen több faj lárvája nem ismert, vagy néhány esetben a fajok nem különíthetők el egyértelműen, illetve a mintavétel módszeréből adódóan kevesebb faj kerül elő (vö. SCHMERA és KISS 2000).

Actions (login required)

Edit Item