Kukorica és hegyesfarú barkókkal végzett táplálékválasztási és vegyszeres védekezési vizsgálatok

Keszthelyi, Sándor and Kurucsai, Pál and Szabó, Tamás and Pál-Fám, Ferenc (2008) Kukorica és hegyesfarú barkókkal végzett táplálékválasztási és vegyszeres védekezési vizsgálatok. Növényvédelem, 44 (8). pp. 391-396. ISSN 0133-0829

Text 1134117.pdf Restricted to Registered users only Download (224kB) | Request a copy

Abstract

A kukorica- (Tanymecus dilaticollis Gyllenhal) és a hegyesfarú barkó (Tanymecus palliatus Fabricius) kártételének, tápnövényválasztásának, illetve az ellenük történő preventív kémiai védekezések kísérletes felmérését végeztük. A táplálékválasztási kísérlet során vegyesen – természetes populációból származó – kukorica- és hegyesfarú barkókat helyeztünk egy 50 literes, izolátorral ellátott tenyészedénybe, amelybe előzetesen juvenilis kukorica-, napraforgó- és cukorrépanövényeket ültettünk. Majd feljegyeztük az egy hét alatti levélfogyasztás mértékét. A peszticidhatékonyság vizsgálatokhoz szabadföldről gyűjtött kukoricabarkókat helyeztünk kukoricával (1–2 leveles) előzetesen elvetett izolátor alá. A vizsgálatokat három különböző talajtípuson végeztük. Minden talajtípus esetében a kontroll mellett egy vetőmagcsávázott és egy talajfertőtlenített kezelés is szerepelt a kísérletben. Feljegyeztük a 6. napon, továbbá a kísérlet végéig (14 nap) elpusztult állatok számát és a növényrágási százalékot, illetve meghatároztuk a peszticides kezelések hatékonyságát. A táplálékválasztási vizsgálatok eredményei egybevágnak a szakirodalomban közöltekkel. A legnagyobb mértékben a napraforgó (18,78%), majd a cukorrépa (8,55%) legkisebb mértékben pedig a kukorica (1,91%) levélrágását tapasztaltuk. A kétszikűek erősebb károsítására a hegyesfarú barkók kísérleti populáción belüli nagyobb aránya (70%) szolgál magyarázatul. Az adott kultúra károsodása tehát nagymértékben függött a két ormányos faj populációjának faji összetételétől. A vizsgált inszekticides kezelések közül a csávázás eredményességét és a talajfertőtlenítés eredménytelenségét kell megemlíteni. A mag felületére impregnált klotianidin hatóanyag, a szisztemikus hatásának köszönhetően, sikeresen megvédte a fejlődő kukoricanövényeket a két barkó kártételétől. Hatodik napra a kísérleti állatok zöme (90–95%) elpusztult, és a kísérlet végén megfigyelt levélrágás is elhanyagolható volt (0–1,35%). Vizsgálati eredményeink továbbá igazolták a peszticidhatékonyság kevésbé eredményes voltát kötöttebb talajon.

Actions (login required)

Edit Item