Ásványi- és szervestrágyázás hatása a termésre és a CO₂ -termelésre szántóföldi és tenyészedény-kísérletben | Effect of mineral and organic fertilization on the yield and soil CO₂ production in field and pot experiments

Hoffmann, Sándor and Berecz, Katalin and Bálint, Ágnes and Kristóf, Krisztina and Kampfl, Györgyi and Heltai, György (2013) Ásványi- és szervestrágyázás hatása a termésre és a CO₂ -termelésre szántóföldi és tenyészedény-kísérletben | Effect of mineral and organic fertilization on the yield and soil CO₂ production in field and pot experiments. Agrokémia és Talajtan, 62 (1). pp. 163-176. ISSN 0002-1873

Text agrokem.62.2013.1.11.pdf Restricted to Repository staff only until 30 June 2033. Download (1MB)

Abstract

Tenyészedény-kísérleteket végeztünk egy szántóföldi tartamtrágyázási kísérletre épülve, hogy összehasonlítsuk a szerves- és ásványi trágyázás, valamint ezek kombinációjának hatását kukoricanövények szárazanyag-produkciójára és N-felhalmozására, valamint a talajlevegő CO₂-koncentrációjára.A Keszthelyen, Ramann-típusú barna erdőtalajon, 1963-ban beállított szántóföldi kísérlet alábbi kezeléseinek parcelláiról töltöttünk meg nagyméretű, 40 literes tenyészedényeket: a) kontroll; b) növekvő adagú istállótrágyázás (FYM) (35, 70, 105 t·ha⁻¹·év⁻¹); c) ezzel ekvivalens hatóanyag-tartalmú NPK-trágyázás (1ekv, 2ekv, 3ekv); d) ezek nagy NPK-adagokkal történő kombinációja (640-360-660 kg·ha⁻¹·év⁻¹ N-P₂O₅-K₂O), szervesanyag-visszapótlással vagy anélkül. Az üvegházban, teljes érésig felnevelt növényeket szervrészekre bontva vizsgáltuk. A tenyészedényekben, 20 cm talajmélységben gázcsapdákat helyeztünk el és a teljes vegetáció során vizsgáltuk a talajlevegő CO₂-koncentrációját.A három kísérleti év és a kétféle kísérleti szint terméseredményeit összegezve megállapíthatjuk, hogy mind a tenyészedény-, mind a szántóföldi kísérletek az istállótrágya NPK-tartalmával azonos mennyiségű ásványi trágyázás előnyét mutatták az istállótrágyázáshoz képest. Ez az előny a tenyészedényekben csaknem minden esetben szignifikánsan megmutatkozott a kukoricanövények szemtermésében és szem N-hozamában a kísérleti évek átlagában. A nagy ásványitrágya-adagokat tartalmazó, kombinált kezelések adták a legmagasabb értékeket a kukoricaszemek, az egyes vegetatív szervrészek, valamint a teljes föld feletti növények szárazanyagprodukcióját és N-hozamát, valamint a szántóföldi kísérlet terméseredményeit illetően is. Ezek a tápanyagadagok nagyságukat illetően azonban már többnyire nem voltak gazdaságosak.A különböző szerves és/vagy ásványi trágya kezeléskombinációk a vegetációs periódus első felében növelték a talajlevegő CO₂-koncentrációját. A CO₂ gáz képződése a tenyészidő második felében csökkenő tendenciát mutatott. A méréseket megelőző két nap átlagos külső léghőmérsékletének napi középértéke jó összefüggést mutatott a talajban mért CO₂-koncentrációkkal. A nagyadagú NPK kezeléskombinációk átlagosan 26,2%-kal növelték a kumulatív gázkoncentrációt a trágyázatlan kontrollhoz képest, az eltérő tápanyagellátási módok hatása között a szemtermés-hozamban és a vegetatív produkcióban kimutatott különbségek azonban nem voltak egyértelműen igazolhatók. | Model pot experiments were carried out based on a long-term field fertilization experiment, in order to compare the effect of organic and mineral fertilizers and their combination on the dry matter production and nitrogen accumulation of maize, and on the CO₂ concentration in the soil air.Forty-litre containers were filled with soil from the following treatments of the long-term field experiment, which was set up in 1963 on a Ramann brown forest soil (Eutric Cambisol) at Keszthely/Hungary (N 46°47′, E 17°15′): a) control; b) increasing doses (35, 70 and 105 t·ha⁻¹·5 yr⁻¹) of farmyard manure (FYM); c) equivalent doses of NPK fertilizer (1 eqv, 2 eqv, 3 eqv); d) combinations of these with high NPK fertilizer doses (640-360-660 kg N-P₂O₅-K₂O·ha⁻¹·5 yr⁻¹) with or without straw incorporation. Maize plants grown to full maturity in the greenhouse were divided into the separate organs for analysis. The soil air was sampled at a depth of 20 cm using gas traps and analysed for CO2 concentration by gas-chromatography throughout the vegetation period.The yields achieved in both field and pot experiments over the three years proved the advantage of equivalent mineral fertilization over FYM. In almost all cases this advantage was significant in terms of both the grain yield and grain N content of the pot-grown maize plants, averaged over the years. The highest values of dry matter production and N yield for the kernels, individual vegetative organs and whole aboveground plants in the pot experiment and in the grain yield of the field experiment were obtained in the combined treatments involving high mineral nutrient rates. However, these nutrient rates were no longer economical.During the first half of the growing period the various organic and/or mineral fertilizer treatment combinations increased the CO₂ concentration in the soil air, but during the second half of the vegetation period less CO₂ was produced. The daily mean temperature values on the two days before the gas samples were taken showed the best correlation with the CO₂ concentration in the soil air. In the case of high NPK doses or combinations the cumulative gas concentration was increased by 26.2% on average as compared to the unfertilized control. However, no significant differences were detected between the nutrient supply treatments in terms of grain yield and vegetative yield.

Actions (login required)

Edit Item