Az NPK-műtrágyázás hatása az őszi búza és a kukorica termésére, valamint a talaj tápelemtartalmára a hazai tartamkísérlet hálózatban | Effect of NPK fertilization on the yield of winter wheat and maize and on the nutrient content of the soil in a long-term experiment network in Hungary

Loch, Jakab and Lazányi, János (2013) Az NPK-műtrágyázás hatása az őszi búza és a kukorica termésére, valamint a talaj tápelemtartalmára a hazai tartamkísérlet hálózatban | Effect of NPK fertilization on the yield of winter wheat and maize and on the nutrient content of the soil in a long-term experiment network in Hungary. Agrokémia és Talajtan, 62 (2). pp. 311-330. ISSN 0002-1873

Text agrokem.62.2013.2.10.pdf Restricted to Repository staff only until 31 December 2033. Download (598kB)

Abstract

Az Országos Műtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) tizenkét NPK kezeléskombinációjában, kilenc termőhelyen vizsgáltuk az NPK-trágyázás hatását az őszi búza és a kukorica termésére és a talajok 0,01 M CaCl₂-oldható tápelemtartalmára. A termőhelyek: Bicsérd (BI), Hajdúböszörmény (HA), Iregszemcse (IR), Karcag (KA), Keszthely (KE), Kompolt (KO), Mosonmagyaróvár (MO), Nagyhörcsök (NA), Putnok (PU). Az NPK kezelések: 000, 101, 111, 121, 201, 220, 221, 222, 331, 341, 421, 441. A N- és P-kezelések a kódoknak megfelelően 50 kg N, ill. P₂O₅·ha⁻¹, a K-adagok 100 kg K₂O·ha⁻¹ hatóanyag-mennyiséggel növekszenek. Az őszi búza termésadatok a 23., 24., 27., 28. és 31. évi kísérletekből, a kukoricatermések a 25., 26., 29. és 30. évből származnak.Az NPK-kezelések jelentősen növelték az őszi búza és a kukorica öt-, illetve négyéves átlagtermését, szignifikáns különbségek jöttek létre a termőhelyek átlagában. Az NPK-kezelések különböző érvényesülése az egyes termőhelyeken az eltérő ökológiai viszonyok, köztük a különböző eredeti tápelemtartalom és szolgáltató képesség következménye.Az NPK-kezelések hatására a talajok 0,01 M CaCl₂-oldható tápelemtartalma is jelentősen változott. A növények tápelemigényét meghaladó kezelések tartamhatásaként tápelem-felhalmozódás igazolható mindhárom tápelem esetében. A növények szükségletét meghaladó N-adagok, a karbonátos talajokat és a nagy agyagtartalmú kompolti (KO) talajt kivéve csökkentették a talaj pH-t. A másodfokú görbék az őszi búza ötéves termésátlaga és a 0,01 M CaCl₂-ban mért összes-N, P- és K-tartalom közötti összefüggéseket szemléltetik termőhelyenként.A legnagyobb kezeléshatások azokon a talajokon igazolhatók, melyeken a kontroll 0,01 M CaCl₂-oldható összes-N értéke kisebb, mint 5–10 mg·kg⁻¹. A 15,0 mg·kg⁻¹ érték felett altalaban nem érvényesült a nitrogén termésnövelő hatása. Kivételt képez a tápanyagban gazdag, hajdúböszörményi nem karbonátos réti talaj. A foszfor termésnövelő hatása 2,0 mg P·kg⁻¹ érték felett — a karbonátos réti talaj kivételével — általában nem érvényesül. Az összefüggéseket jellemző R² meghatározottsági tényezők a legkisebbek az őszi búza és a talaj 0,01 M CaCl₂-oldható K-tartalma között, ami az egyéb tényezők nagyobb szerepére utal.A bemutatott eredmények igazolják, hogy a 0,01 M CaCl2-oldható N-, P- és Kfrakciók alkalmasak a tápanyaghiány és -felesleg jellemzésére. Egyben igazolják, hogy az eltérő ökológiai viszonyok között nagyobb terméskülönbségek jöhetnek létre, mint a kezelések hatására. A környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás megköveteli a tápanyagok eltérő érvényesülésének figyelembevételét.A termésadatok átengedéséért köszönet az OMTK Hálózati Tanács elnökének, titkárának, és valamennyi kísérletfelelősnek. | The effect of NPK fertilization on the yield of winter wheat and maize and the 0.01 M CaCl₂-soluble nutrient content of the soil was investigated in twelve NPK treatment combinations at nine locations in the National Long-term Mineral Fertilization Experiments (OMTK). The locations were Bicsérd (BI), Hajdúböszörmény (HA), Iregszemcse (IR), Karcag (KA), Keszthely (KE), Kompolt (KO), Mosonmagyaróvár (MO), Nagyhörcsök (NA) and Putnok (PU). The NPK treatments were coded: 000, 101, 111, 121, 201, 220, 221, 222, 331, 341, 421 and 441. The N and P rates increased by 50 kg N or P₂O₅·ha⁻¹, as indicated by the code, and the K rates by 100 kg K₂O·ha⁻¹ active ingredients. Winter wheat yields are given for the 23^rd, 24^th, 27^th, 28^th and 31^st years of the experiment and the maize yields for the 25^th, 26^th, 29^th and 30^th years.The NPK treatments substantially increased the 5- or 4-year yield averages of winter wheat and maize, with significant differences between the means for the locations. The different level of NPK utilization at the individual locations could be attributed to the diverse ecological conditions, including differences in the initial nutrient contents and nutrient-supplying ability.In response to the NPK treatments there was also a considerable change in the 0.01 M CaCl₂-soluble nutrient content of the soil. For all three nutrients, treatments that exceeded the nutrient requirements of the crops resulted in long-term nutrient accumulation. With the exception of the calcareous soils and the soil in Kompolt, which had high clay content, N rates in excess of crop requirements led to a drop in soil pH. The quadratic curves illustrate the correlation between the five-year yield average of winter wheat and the total N, P and K contents measured in 0.01 M CaCl₂.The greatest treatment effects were detected on soils where the 0.01 M CaCl₂-soluble total N value was lower than 5–10 mg·kg⁻¹. At values of over 15.0 mg·kg⁻¹ no yield-enhancing effect could generally be observed for nitrogen, the only exception being the nutrient-rich, non-calcareous meadow soil in Hajdúböszörmény. The yield-enhancing effect of phosphorus was not usually manifested at P rates higher than 2.0 mg·kg⁻¹, except on the calcareous meadow soil. The coefficient of determination (R²) values characterizing the correlations were lowest between winter wheat and the 0.01 M CaCl₂-soluble K content of the soil, indicating the greater role of other factors.The results prove that the 0.01 M CaCl₂-soluble N, P and K fractions are a satisfactory way of characterizing nutrient deficiencies and excesses. They also show that greater yield differences may be caused by diverse ecological conditions than by fertilizer treatments. Environmentally sound nutrient management can only be achieved if the differing utilization rates of the nutrients are taken into consideration.

Actions (login required)

Edit Item