Laparoszkópos készségek fejlesztése – új módszerek | Laparoscopic skills training – novel methods

Fábry, György and Haidegger, Tamás (2013) Laparoszkópos készségek fejlesztése – új módszerek | Laparoscopic skills training – novel methods. Orvosi Hetilap, 154 (19). pp. 745-751. ISSN 0030-6002

Text oh.2013.29577.pdf Restricted to Repository staff only until 31 May 2033. Download (329kB)

Abstract

Bevezetés: A sebészeti műveletek gyakorlása mindig is fontos volt a mindennapi orvosi praxisban. Hagyományosan a beavatkozásokat állati vagy emberi preparátumokon gyakorolták, amelyek alkalmazása magas költségük mellett sok kényelmetlenséggel is jár, valamint etikai kérdéseket vet fel. A sebészeti fantomok megjelenése orvosolta ezeket a problémákat, sőt a beavatkozások könnyen ismételhetővé és mérhetővé váltak. A fantomokra épülő szimulátorok elterjedése lehetővé tette előbb a nyitott műtétek, majd napjainkra a laparoszkópos sebészet rutinszerű gyakorlását. Cél: A szerzők célja az Apollo laparoszkópos sebészeti tréner feladatainak fejlesztése során elért eredmények és azok validálásának bemutatása. Módszer: Öt új minimálisan invazív szimulációs feladatot fejlesztettek ki, a vonalvezető, lekötés, preparálás-lekötés, fonalvezető és a kamerakezelés nevű gyakorlatokat. Validálásukhoz 30 résztvevő adatait dolgozták fel, akik három csoportra tagozódtak. Az egészségügyben járatlan amatőrökre, orvostanhallgatókra és sebészetre specializálódott sebész szakorvosjelöltekre, rezidensekre. A feladatok szubjektív értékelését kérdőív segítségével, 20 elemű skálán (NASA Task Load Index) végezték, amelyben a hasznosságra, a mentális, fizikai és időbeli igénybevételre, a teljesítményre, az erőfeszítésre és a frusztráltságra vonatkozó kérdések szerepeltek. Emellett az egyes feladatoknál elemezték az elvégzéshez szükséges időeredményeket és az esetleges hibázások számát is. Meghatározták az egy napon belül végzett, 10 egymást követő mérés időeredményét, illetve a több napon át végzett követéses időeredményeket is, amelyekkel az egyének fejlődését értékelték. Eredmények: A résztvevők a feladatokat oktatás, önképzés céljaira megfelelőnek találták. Időeredményeikből kimutatható volt a különböző képzettségi szintek közötti eltérés, a követéses vizsgálatok pedig bizonyítható fejlődési lehetőséget mutattak ki az egyes feladatok tekintetében. Következtetés: A gyakorlatok alkalmasak a sebészeti képzésbe való bevezetésre, rutinszerű gyakorlásra, illetve a képzettségi szint felmérésére. Orv. Hetil., 2013, 154, 745–751. | Introduction: Simulation for skill training has a long history in surgery. Initially, surgeons practiced on animals or human cadavers, which is costly and raises ethical questions. Emerging hygienic requirements lead to the development of “artificial” phantoms, on which suturing, anastomoses and other elements of the procedure could be practiced on. Similarly, in minimal invasive surgery surgeons need extensive practice to learn the correct techniques, and to acquire sufficient skills. Laparoscopy requires specific training devices, ranging from animal models to virtual reality simulators. Aim: This work focused on physical simulators, development of affordable phantoms and adjoin tasks for a personal laparoscopic training box. Authors described five new tasks that were added to the classical curriculum. Methods: The tasks included leading the line, ligation, preparation-ligation, leading a string and camera handling. Data was were derived from a trial with 30 participants. They were categorized into 3 groups: laymen, general practitioner residents (non-surgeons) and surgery residents. Subjective assessment of the new tasks was performed using a 20-points questionnaire (NASA Task Load Index). Participants were asked about the usefulness, mental, physical, temporal demand, performance, effort and frustration. Accomplishment time was also recorded for each task (as well as the number or errors, where applicable). In addition, 10 consecutive task execution sessions were recorded, and in some cases, users’ performance was tracked over a follow-up period of several days. Results: Participants considered the tasks suitable and relevant for education, and also approved them for self-education purposes. The three groups showed statistically significant differences in performance, based on their average completion time. Conclusion: The follow-up studies showed continuous progress in the completion of individual tasks. Orv. Hetil., 2013, 154, 745–751.

Actions (login required)

Edit Item