Áramlási citometria: Újdonság a mikrobiológiai diagnosztika eszköztárában? | Flow cytometry: is this a novelty in microbiological diagnostics?

Pállinger, Éva (2013) Áramlási citometria: Újdonság a mikrobiológiai diagnosztika eszköztárában? | Flow cytometry: is this a novelty in microbiological diagnostics? Orvosi Hetilap, 154 (31). pp. 1207-1218. ISSN 0030-6002

Text oh.2013.29676.pdf Restricted to Repository staff only until 31 August 2033. Download (212kB)

Abstract

A kórokozók közvetlen kimutatásán alapuló mikrobiológiai diagnosztika idő- és munkaigényes folyamat. Nem csoda tehát, hogy megnőtt az igény a konvencionális módszereknél gyorsabb, nagy érzékenységű diagnosztikai eljárások kifejlesztése és bevezetése iránt, mint amilyenek a nukleinsav-kimutatáson alapuló módszerek. A molekuláris biológiai módszerek felgyorsítják a diagnosztikát, javítják a specificitást és lehetőséget nyújtanak a nehezen tenyészthető patogének azonosítására is. Az eredmények értékelésekor azonban figyelembe kell venni, hogy a kórokozó-specifikus nukleinsav kimutatása nem egyenértékű a szaporodni képes kórokozók jelenlétével! Az áramlási citometria legnagyobb előnye, a nukleinsav-detektáláson alapuló technikákkal szemben, a mikroorganizmusok egyedi, sejtszintű kimutatása. Gyorsasága révén kiemelt jelentőségre tehet szert a lassan növő mikrobák, a Mycobacterium törzsek és a gombák kimutatásában. Mivel a megfelelő minta-előkészítés megválasztásával alkalmas a patogének pontos azonosítására, így különösen jól hasznosítható a kevert populációk okozta fertőzések diagnosztikájában. Nem utolsósorban lehetővé teszi a fertőzött szervezet immunrendszerének monitorozását és az antimikrobiális kezelés nyomon követését is. Orv. Hetil., 2013, 154, 1207–1218. | Direct detection of pathogens is time- and labor-intensive. There is an increasing demand for new rapid microbiological testing methods, which would be faster and more sensitive than the conventional ones. Initally, automated methods were applied for the testing of bacteremia, urinary tract infections, characterization of antimicrobial susceptibility and quantitation of pathogen specific antibodies. Recently the nucleic acid-based detection methods have also become a routine. The molecular biological methods accelerate diagnosis, enhance specificity and provide an opportunity to identify pathogens with potential difficulties in culturing. However, they do not give any information about the immune status of the host. Yet it should also be borne in mind that detection of pathogen-specific nucleic acids is not equivalent to the presence of living microbes. The greatest advantage of FACS against these techniques is the capability to identify individual microbial cells as well. High speed FACS becomes a priority in the characterization of slow-growing microbes and identification of pathogens in mixed infections. Last but not least, it allows the monitoring of immune status and follow up of antimicrobial therapy. Orv. Hetil., 2013, 154, 1207–1218.

Actions (login required)

Edit Item