A SCORE és a Reynolds cardiovascularis kockázatbecslés összehasonlítása cardiovascularis betegségtől mentes populáción | Comparison of SCORE and Reynolds cardiovascular risk assessments in a cohort without cardiovascular disease

Móczár, Csaba (2013) A SCORE és a Reynolds cardiovascularis kockázatbecslés összehasonlítása cardiovascularis betegségtől mentes populáción | Comparison of SCORE and Reynolds cardiovascular risk assessments in a cohort without cardiovascular disease. Orvosi Hetilap, 154 (43). pp. 1709-1712. ISSN 0030-6002

Text oh.2013.29730.pdf Restricted to Repository staff only until 31 October 2033. Download (101kB)

Abstract

Bevezetés: A cardiovascularis kockázat meghatározása segít a tünetmentes, de nagy kockázatú egyének kiszűrésében. Célkitűzés: A szerző tanulmányában az irányított betegellátási modellkísérlet keretében szervezett, cardiovascularis betegségtől mentes népesség szűrési adatai alapján a SCORE és a Reynolds kockázatbesorolási rendszer korrelációjának vizsgálatát tűzte ki célul. Módszer: Munkájában 4462 személy (1977 férfi, 2485 nő, átlagéletkor 47,44 év) adatait dolgozta fel. Az összehasonlítás alapját a SCORE rendszer kockázatkategóriái képezték. Eredmények: Alacsony kockázatstátus esetén szorosan korrelált a két rendszer (<2% alatti SCORE-kockázat esetén a Spearman rho = 1, p < 0,001). Közepes kockázat esetén a korreláció gyengébb (3–4% között rho = 0,59–0,49, p < 0,001, 10–14%-nál 0,42, nem szignifikáns), míg magas kockázatstátusnál ismét erősebb volt (>15%-nál rho = 0,8, p = 0,017). Életkori kategóriánként, nemenként vizsgálva: 40 év feletti nőknél volt a leggyengébb a két rendszer közti korreláció. A jelentősen eltérő Reynolds-score esetén a C-reaktív fehérje átlaga szignifikánsan nagyobb volt (4,1 vs. 5,67 mg/l, p < 0,001). Következtetések: Különösen a közepes SCORE kockázatstátusú, középkorú nőknél lehet hasznos a kockázatstátus pontosítása a C-reaktív fehérje felhasználásával, kétlépcsős kockázatbecslés bevezetésével. Orv. Hetil., 2013, 154, 1709–1712. | Introduction: Cardiovascular risk assessment may help in the identification of symptom-free subjects with high cardiovascular risk. Aim: The author studied the correlation between SCORE and Reynolds risk assessment systems based on data from the cardiovascular risk screening program carried out in subjects without cardiovascular disease. Method: Data obtained from 4462 subjects (1977 men and 2485 women; mean age, 47,4 years) were analysed. The comparison was based on risk categories of the SCORE system. Results: There was a strong correlation between the two scoring systems in the low risk population (under <2% SCORE risk the Spearman rho = 1, p < 0.001). A weak correlation was found in the medium risk group (between 3–4% the Spearman rho = 0.59–0.49, p < 0.001 and between 10–14% the Spearman rho = 0.42, ns.) and a stronger correlation in the high risk group (>15% the Spearmen rho = 0.8, p = 0.017). When correlations were analysed in gender and age categories, the weakest correlation was detected in medium risk women over 40 years of age. In cases when the differences between the two scoring systems were significant, the hsCRP levels were significantly higher (4.1 vs. 5.67 mg/L, p < 0.001). Conclusions: Introduction of hsCRP into cardiovascular risk assessments can refine the risk status of symptom-free subjects, especially among intermediate risk middle-age women (two-step risk assessment). Orv. Hetil., 154 (43), 1709–1712.

Actions (login required)

Edit Item