A táplálásterápia hatékonyságának vizsgálata gyulladásos bélbetegségben szenvedők gondozása során | nvestigating the efficacy of nutrition therapy for outpatients with inflammatory bowel diseases

Molnár, Andrea and Csontos, Ágnes Anna and Dakó, Sarolta and Hencz, Rita and Anton, Dániel Áron and Pálfi, Erzsébet and Miheller, Pál (2017) A táplálásterápia hatékonyságának vizsgálata gyulladásos bélbetegségben szenvedők gondozása során | nvestigating the efficacy of nutrition therapy for outpatients with inflammatory bowel diseases. Orvosi Hetilap, 158 (19). pp. 731-739. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650.2017.30719.pdf Download (955kB) | Preview

Abstract

Absztrakt: Bevezetés: A gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegeknél kóros tápláltsági állapot alakulhat ki (gyulladásos citokinek termelődése, műtétek utáni katabolizmus, beszűkült étrend miatt), amit táplálásterápia elrendelése mellett is nehéz hatékonyan kezelni. Célkitűzés: A táplálásterápia hatékonyságának vizsgálata. Módszer: Kombinált tápláltsági állapot rizikószűrése (kérdőíves felméréssel és bioimpedanciás testösszetétel-analízissel) a vizsgálat elején és az egyéves vizsgálati periódus végén. Eredmények: A 205 betegből 82 bizonyult veszélyeztetettnek. Összesen 44-en részesültek hosszú távú táplálásterápiában, 45%-uknak elegendő volt a diétamódosítás, 50% orális és 5% parenteralis táplálást is igényelt. A mindkét mérési eljárás alapján magas rizikójúnak minősülők száma a beavatkozásokkal 31-ről 21 főre csökkent, a teljes és a zsírmentes testtömeg nyolc, illetve kilenc esetben 10%-ot meghaladóan növekedett, a tömegindexek (∆BMI: +1,3 kg/m², p = 0,035, s.; ∆FFMI: +0,5 kg/m², p = 0,296, n. s.) szintén növekedtek. A kutatás korlátai az alacsony esetszám és a monocentrumos bevonás. Következtetések: Kóros tápláltsági állapot kialakulásának magas kockázata miatt javasoljuk a kombinált rizikószűrést és a táplálásterápia hatékonyságának vizsgálatára a bioimpedanciás testösszetétel-analízist. Orv Hetil. 2017; 158(19): 731–739. | Abstract: Introduction: Inflammatory bowel diseases can cause malnutrition (due to inflammatory cytokine production, catabolic states after surgery, restricted diet), which is difficult to treat by nutritional therapy. Aim: Investigating the efficacy of nutrition therapy. Method: Combined malnutrition risk screening (questionnaires and body composition analysis), at the beginning of the research and after a 1 year period. Results: 205 patients were screened, 82 were malnourished. A total of 44 received nutritional intervention for 1 year, for 45% dietary management was satisfactory, 50% needed oral nutritional supplements and 5% received home parenteral nutrition. These interventions reduced the number of patients considered by both measuring methods in high risk from 31 to 21, increased the body weight and fat-free mass in 8 and 9 cases significantly (i.e., with more than 10%), and improved the indices as well (ΔBMI: +1.3 kg/m², p = 0.035 s., ΔFFMI: +0.5 kg/m², p = 0.296 n.s.). The main limitations of our research are the relatively low number of cases and the mono-centric involvement. Conclusions: We recommend combined malnutrition risk screening for all patients with inflammatory bowel disease due to the high risk of malnutrition, and follow-up of the malnourished patients to monitor the efficacy of their nutrition therapy. Orv Hetil. 2017; 158(19): 731–739.

Actions (login required)

Edit Item