A csontáttétek kezelése | Management of bone metastases

Nagykálnai, Tamás and Landherr, László (2014) A csontáttétek kezelése | Management of bone metastases. Orvosi Hetilap, 155 (6). pp. 217-225. ISSN 0030-6002

Text oh.2014.29781.pdf Restricted to Repository staff only until 28 February 2034. Download (187kB)

Abstract

Az előrehaladott emlő-, prosztata-, tüdő-, vese-, pajzsmirigy- és egyéb szolid daganatok áttétei leggyakrabban a csontrendszert érintik (nem is beszélve a myeloma multiplexről), és a csontáttétek csaknem minden esetben halállal végződő súlyos morbiditással járnak. A fejlett országokban évente 600 000 csontáttétes beteg jelentkezik. A betegek átlagosan 4–6 havonta olyan súlyos skeletalis történések sorozatát szenvedik el, mint a patológiás törések, a gerincvelő-kompresszió, hypercalcaemiás események stb. A fájdalom állandó. A lokális külső sugárkezelés, a szisztémás radioizotópos, endokrin és citosztatikus kezelés, valamint a per os és intravénásan adagolható biszfoszfonátkezelés, valamint újabban a subcutan denosumabadagolás alkotják a kezelések vázát a fájdalomcsillapítás és az egyéb szokásos beavatkozások mellett. A modern kezelések jelentősen csökkentik a skeletalis szövődmények valószínűségét, javítják a betegek életminőségét – és néha meghosszabbítják a túlélést is. A szerzők röviden összefoglalják a rendelkezésre álló kezelési lehetőségeket. Orv. Hetil., 2014, 155(6), 217–225. | The skeleton is the most common site to be affected by advanced breast, prostatic, lung, kidney, thyroid and other solid tumors (in addition to myeloma multiplex). Bone metastases cause significant morbidity with nearly always fatal outcome. Over 600 000 new patients diagnosed in the developed countries yearly. On average every 4–6 months patients suffer from series of severe skeletal complications such as pathologic fractures, spinal cord compression, hypercalcemic events, etc., besides the permanent pain. Local external beam radiotherapy, systemic radioisotope-, endocrine-, and chemotherapy, oral and i.v. bisphosphonates and recently s.c. denosumab are the mainstays of treatment, in addition to pain-killers and other usual “classical” interventions. The modern treatments singificantly reduce the probability of skeletal complications and improve the patients’ quality of life and, sometimes, they extend the survival as well. The authors briefly summarize the available treatment options. Orv. Hetil., 2014, 155(6), 217–225.

Actions (login required)

Edit Item