Poststroke-depresszió | Post-stroke depression

Schulte-Altedorneburg, Mónika and Bereczki, Dániel (2014) Poststroke-depresszió | Post-stroke depression. Orvosi Hetilap, 155 (34). pp. 1335-1343. ISSN 0030-6002

Text oh.2014.29968.pdf Restricted to Repository staff only until 31 August 2034. Download (250kB)

Abstract

A cerebrovascularis megbetegedéseket gyakran követik pszichiátriai, neuropszichiátriai kórképek, amelyek közül a poststroke-depresszió fordul elő a leggyakrabban. A poststroke-depresszió gyakorisága a stroke-ot követő első év során 30–35%-ra tehető. A szerzők az irodalmi adatok alapján áttekintik az agyi vérkeringészavart követő hangulatzavar prevalenciáját, patogenezisét, prediszponáló tényezőit, terápiás lehetőségeit. Az utóbbi időben egyre több közlemény felveti a prevenció lehetőségét is. A magas prevalencia ellenére az agyi vérkeringészavart követő hangulatzavart gyakran nem ismerik fel, a kezelés elmaradása pedig hátrányosan befolyásolja a betegek rehabilitációját, életminőségét, a kognitív funkciókat, illetve a stroke-ot követő mortalitást. Orv. Hetil., 2014, 155(34), 1335–1343. | Cerebrovascular diseases are associated with a high incidence of psychiatric disorders. Depressive illness after stroke has been extensively investigated during the last three decades. Post-stroke depression is estimated to occur in 30–35% of the patients during the first year after stroke. Numerous studies have given information on its prevalence, pathogenesis, clinical course, treatment and prevention. Despite the high level of comorbidity, depressive symptoms appear to remain frequently unrecognized and untreated. This has a negative effect on the rehabilitation, quality of live, cognitive function and mortality of stroke patients. Orv. Hetil., 2014, 155(34), 1335–1343.

Actions (login required)

Edit Item