Diabeteses hypertoniás betegek vérnyomáscsökkentő kezelésének hazai gyakorlata | Domestic practice of antihypertensive treatment of diabetic hypertensive patients

Szentes, Veronika and Kovács, Gabriella and Dézsi, Csaba András (2014) Diabeteses hypertoniás betegek vérnyomáscsökkentő kezelésének hazai gyakorlata | Domestic practice of antihypertensive treatment of diabetic hypertensive patients. Orvosi Hetilap, 155 (43). pp. 1695-1700. ISSN 0030-6002

Text oh.2014.29988.pdf Restricted to Repository staff only until 31 October 2034. Download (150kB)

Abstract

A magasvérnyomás-betegségben szenvedő betegek 20-25%-ánál fordul elő társbetegségként diabetes mellitus. Az együttes megjelenés a cardiovascularis kockázat jelentős növekedésével jár, így a különféle szakmai ajánlások különösen nagy figyelmet fordítanak a diabeteses betegek antihipertenzív kezelésére. A cukorbeteg esetében ajánlott <140/85 Hgmm-es vérnyomáscélérték eléréséhez általában gyógyszeres kombinációs terápia szükséges, amelynek alapját angiotenzinkonvertálóenzim-gátlónak vagy angiotenzinreceptor-blokkolónak kell képeznie. Ezeket lehet/kell kombinálni neutrális anyagcserehatással rendelkező kis dózisú, elsősorban tiazidszerű diuretikummal, kalciumcsatorna-blokkolóval, vagy tovább lehet bővíteni béta-blokkolóval, imidazolin-I1-receptor-agonistával, illetve az alfa-1-adrenoceptor-blokkolóval. A hazai gyakorlatban egyértelműen megmutatkoznak az evidenciákon alapuló ajánlások iránymutatásai, hiszen a betegek jelentősebb része kedvező anyagcserehatásokkal rendelkező angiotenzinkonvertálóenzim-gátló+indapamid, valamint angiotenzinkonvertálóenzim-gátló+kalciumcsatorna-blokkoló kombinációs terápiában részesül, azonban a diabetogén potenciállal bíró hidroklorotiazidot tartalmazó angiotenzinkonvertálóenzim-gátló, valamint angiotenzinreceptor-blokkoló fix kombinációk alkalmazása is még mindig elterjedt. Hasonlóképpen érdekes gyakorlati terápiás szokások figyelhetők meg a kevésbé differenciált béta-blokkolók alkalmazásánál, ahol a harmadik generációs carvedilol és nebivolol még mindig kisebbségben vannak. Orv. Hetil., 2014, 155(43), 1695–1700. | Diabetes mellitus as comorbidity is present in 20–25% of patients suffering from high blood pressure. Because simultaneous presence of these two diseases results in a significant increase of cardiovascular risk, various guidelines focus greatly on the anti-hyperintensive treatment of patients with diabetes. Combined drug therapy is usually required to achieve the blood pressure target value of <140/85 mmHg defined for patients with diabetes, which must be based on angiotensin converting enzyme-inhibitors or angiotensin receptor blockers. These can be/must be combined with low dose, primarily thiazid-like diuretics, calcium channel blockers with neutral metabolic effect, and further options include the addition of beta blockers, imidazolin-l-receptor antagonists, or alpha-1-adrenoreceptor blockers. Evidence-based guidelines are obviously present in local practice. Although most of the patients receive angiotensin converting enzyme-inhibitor+indapamid or angiotensin converting enzyme-inhibitor+calcium channel blocker combined therapy with favorable metabolic effects, yet the use of angiotensin converting enzyme-inhibitors containing hidrochlorotiazide having diabetogenic potencial, and angiotensin receptor blocker fixed combinations is still widespread. Similarly, interesting therapeutic practice can be observed with the use of less differentiated beta blockers, where the 3rd generation carvediolol and nebivolol are still in minority. Orv. Hetil., 2014, 155(43), 1695–1700.

Actions (login required)

Edit Item