Algateszt a foszfor felvehetőségének a vizsgálatára

Ördög, Vince and Máté, Ferenc (2002) Algateszt a foszfor felvehetőségének a vizsgálatára. Agrokémia és Talajtan, 51 (3-4). pp. 465-478. ISSN 0002-1873

Preview

Text agrokem.51.2002.3-4.13.pdf Download (212kB) | Preview

Abstract

A talajfelszínen a csapadékvízzel elmozduló és algásodást okozó foszfor mérésére, bár számos módszer áll rendelkezésre, értelemszerűen mégis az algatesztek a legalkalmasabbak. Kérdés az, hogy van-e összefüggés a talajtanban használatos kémiai és biológiai módszerekkel mért mobilizálható/hozzáférhető foszfor és az algateszttel nyert BAP (BioAvailable Phosphorus) értékek között? Helyettesíthetők-e a hosszadalmas algatesztek valamely eddig használt eljárással? A kérdés eldöntésére különböző P-tartalmú, 20 talaj- és 3 balatoni mederüledék- mintán végeztünk összehasonlító vizsgálatokat. A minták alapvizsgálati adatait és összes-P koncentrációját az 1. táblázatban foglaltuk össze. Mértük a minták összes-P és ammónium-laktát oldható P-tartalmát (DI GLÉRIA, 1962), a forró vízzel mobilizálható P-koncentrációt (FÜLEKY & CZINKOTA, 1998), valamint a vas-oxid-papírral kimutatható foszfort (SHARPLEY, 1993a). Elvégeztük a Neubauer- és az Aspergillus-tesztet (BALLENEGGER, 1944), az Olsen-féle Pvizsgálatot (OLSEN & DEAN, 1965), továbbá két szervezettel háromféle algatesztet (ÖRDÖG; DOBOLYI, 1997). Az 1. ábrán a talajminták ammónium-laktáttal (AL), a NaHCO3-tal (Ols.), vas-oxid-papírral (V.ox.) és forró vízzel mobilizálható foszfor koncentrációját mutatjuk be, ill. ugyanezen P formák arányát az összes foszforon belül. A 2. ábra a Neubauer módszerrel (Neub.), a N-mentes (C.-N) és N-tartalmú (C.+N) BG-11 tápoldatban Cylindrospermopsis raciborskii-val, valamint a Scenedesmus subspicatus-szal (Sc.) mérhető hozzáférhető foszfor koncentrációját mutatja, ill. ugyanezen P formák összes foszforon belüli arányát. A 3. ábrán a „C.-N” algateszt és az Aspergillus niger teszt, a 4. ábrán pedig a „C.-N” algateszt és az AL-P eredményeit hasonlítjuk össze. Az eredményekből megállapítható, hogy az ammónium-laktátos és az Olsenféle módszerrel mért értékek között statisztikailag szoros összefüggés állapítható meg, tehát egymással helyettesíthetők. A talajtanban használatos kémiai és biológiai módszerekkel mérhető hozzáférhető/mobilizálható foszfor egyike sem mutat statisztikailag igazolható összefüggést az algatesztekkel. Talajtani módszerekkel tehát nem helyettesíthetők az algatesztek, másrészről azoknak a jelen dolgozatban bemutatott módszerei és teszt szervezetei nem alkalmasak a címben jelzett klasszikus talajtani kérdés megválaszolására. | Although numerous methods are available for the measurement of the phosphorus mobilized by rainwater on the soil surface and thus causing algal invasion, alga tests are obviously the most suitable. The question is, whether there is any correlation between the mobilizable/available phosphorus measured using the chemical and biological methods employed by soil scientists and the BAP (BioAvailable Phosphorus) values obtained with the alga test, and whether the time-consuming alga test can be replaced by any of the techniques used up to now. In order to examine this question, comparative tests were carried out on 20 soil samples and 3 samples of sediment from Lake Balaton, all containing different quantities of P. The basic analytical data and total P concentrations of the samples are summarized in Table 1. Measurements were made on the total P and ammonium lactate (AL) soluble P contents of the samples (DI GLÉRIA, 1962), the P concentration mobilizable by hot water (FÜLEKY & CZINKOTA, 1998) and the phosphorus detectable with iron oxide impregnated paper (SHARPLEY, 1993a). The Neubauer and Aspergillus tests (BALLENEGGER, 1944), the Olsen P analysis (OLSEN & DEAN, 1965) and three types of alga test using two organisms (ÖRDÖG & DOBOLYI, 1997) were also applied. Fig. 1 shows the phosphorus concentrations mobilised in the soil samples by ammonium lactate (AL), NaHCO3 (Ols.), iron oxide impregnated paper (V.ox.) and hot water, and the ratio of these P forms in the total phosphorus. Fig. 2 illustrates the available P concentrations measured with the Neubauer method (Neub.), with Cylindrospermopsis raciborskii in N-free (C.–N) or N-containing (C.+N) BG-11 nutrient solution or with Scenedesmus subspicatus (Sc.), and the ratio of these P forms in the total phosphorus. The results of the C.–N algatest and the Aspergillus niger test are compared in Fig. 3 and those of the C.–N alga test and the AL-P analysis in Fig. 4. The results showed a close correlation between the values recorded in the ammonium lactate and Olsen’s tests, indicating that they were able to substitute each other. None of the available/mobilizable P values recorded using the chemical and biological methods employed by soil scientists showed any correlation with the results of the alga tests. It is therefore impossible to replace the alga tests with soil science methods; the methods and test organisms employed in the present work were not suitable for answering the classical soil science question raised above.

Actions (login required)

Edit Item